Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő, mint az Akác Koalíció nagykövete szerint az együttműködők legfontosabb teendője annak megakadályozása, hogy az Európai Unió betilthassa az akácot. Az erről szóló viták a következő évre is áthúzódhatnak, s ezzel párhuzamosan az év második felében megkezdődik az unió erdészeti stratégiájáról szóló dokumentum vitája is.
A januárban létrejött, szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket tömörítő Akác-koalíció célja a hungarikummá nyilvánítás mellett, hogy fellépjen azokkal az uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását eredményezhetik.
Veszélyes lenne a magyar fa?
A képviselő felidézte, hogy az akácot támadók szerint az akác önmagában is veszélyes, mint nem őshonos növény.
Gyuricza Csaba, a SZIE mezőgazdaság- és környezettudományi kar dékánja megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy senki nem akarná száműzni például Hollandiából a termesztett tulipánt, vagy a hazánkban szintén nem őshonos kukoricát, rozst, zabot, őszi búzát.
A fehér akác alapvetően a magyarok fája – mondta. Hozzátette, az európai összterületen belül az akácállománynak több mint a fele Magyarországon található, és fontos szerepet tölt be hazánkban több területen is. A dékán emlékeztetett arra, hogy ha például az 1700-as években nem telepítik be, akkor az Alföld bizonyos részei ma már teljesen elsivatagosodtak volna.
A hungarikummá nyilvánítási kérelemhez mások mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, a SZIE, a Nyugat-magyarországi és a Debreceni Egyetem, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége csatlakozott, valamint kézjegyével látta el Glattfelder Béla.
Pedig már így is rengeteg a kihívás. 
