Nagy a baj
Vancsura József szerint nagy a baj, a vízzel borított, illetve az átnedvesedett, átázott területek nagysága szinte percről-percre, óráról-órára növekszik. A hétvégi adatok szerint mintegy 122 ezer hektár vetést borít belvíz, míg az átnedvesedett terület nagysága 400-450 ezer hektárra rúgott. De a terület nagysága folyamatosan növekszik a csapadékos időjárás miatt - jegyezte meg a GOSZ elnöke.
Tavaszig csak találgathatunk
Hozzátette: a belvíz okozta károkat a gazdálkodók csak tavasszal tudják ténylegesen felmérni. A vetések állapotát akkor lehet majd szakszerűen megítélni. Most a vetések még nyugalmi állapotban vannak, a hidegebb időjárás pedig ebből a szempontból kedvezőbb, így ugyanis nagyobb az esély rá, hogy nem pusztul ki a vetés egy-egy területen. A csapadékmentes, száraz időjárás mindazonáltal sokat segíthetne a mostani nehéz helyzeten.
Még a pockok is támadnak
Vancsura József felhívta a figyelmet arra is, hogy a nagyarányú vizes területek miatt a száraz helyeken megszaporodtak a pockok, mivel a nedvesség elűzte a kártékony rágcsálókat. Így a gradáció - a túlszaporodás - nem szűnt meg, hanem további gondot jelent a gazdálkodóknak.
|
Mik azok a böjti szelek? A hazai népi időjárási megfigyelés külön elnevezéssel jelöli a nagyböjt időszakában, tehát a tél végén, a tavasz első felében tapasztalható tartós, erős szélfúvást: ezek a böjti szelek. A március vagy az április mindig beletartozik az év két legszelesebb hónapja közé, a mérőhelyek több mint felénél ez a két hónap a legszelesebb, de előfordulnak olyan állomások is, ahol a február és a március hónapok átlagos szélsebességei a legmagasabbak - derül ki az Új Ember hetilap egy korábbi összeállításából. |
Ez a „gig economy.” 
