Az egyre alacsonyabb alapkamat komoly hatással van a megtakarításokra fizetett hozamokra, így a lakosság megtakarítási hajlandóságára is - írja a Napi Gazdaság.
Miközben az alapkamat 2012 szeptembere és idén szeptember vége között 290 bázisponttal, 6,5 százalékról 3,6 százalékra zsugorodott, az éven belüli betétkamatok a jegybanki kamatokat felülmúló mértékben, 3,42 százalékponttal, 3,11 százalékra mérséklődtek. Az azóta bekövetkezett két újabb, összességében 0,4 százalékpontos kamatvágás után elmondható, hogy lényegében elveszett a rövid távú megtakarítási lehetőség a magyar piacról.
A lap kiszámolta, hogy ha valaki egymillió forintot tesz betétbe évi 3 százalékos kamatra, az első három hónapban csak vesztesége képződik, és 4 hónapra is csak alig egy üdítős ebéd árát, 1753 forintot tud keresni, ha úgy dönt, kiveszi pénzét a bankból. Ezt is úgy, ha számlavezető bankja a pénzfelvételt egyetlen forinttal sem drágítja a 6 ezrelékes tranzakciós illetéken felül, ami szinte elképzelhetetlen.
A betéti ajánlatok számára aligha jött jól, hogy a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás bevezetése mellett a tranzakciós illeték augusztusi változása során a készpénzfelvételre eltörölték a korábban egységes 6 ezer forintos illetékplafont, amely így csak az átutalásoknál és a kártyás vásárlásoknál maradt érvényben. Ezzel a betétes az egymillió forintjára alig több mint félszázalékos nettó éves kamatot tud realizálni négy hónap alatt, míg a költségvetés a kamatadó, az eho és a tranzakciós illeték révén 8247 forintos bevételhez jut - írta az újság.
Egy üdítős ebéd árát érik a bankbetétek
A rövid távú megtakarítási lehetőségek az alapkamattal együtt "olvadtak el".
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
