Áfacsalás: a csokigyár buktája intő jel az adóhatóságnak is

Az adóhatóság tavaly nyáron átfogó ellenőrzést tartott a Csoki Hungária Kft.-nél. A vizsgálat az általános forgalmi adó kivételével jelentősebb megállapítást nem tett. A revízió egy olyan ügyletet kifogásolt, ahol a társaság közösségen belüli értékesítést tüntetett fel általános forgalmi adó bevallásaiban, azonban ennek tényleges megtörténtét az adóhatóság nem látta bizonyítottnak. A magyar ügyvezetőjű szlovák cég a vizsgált időszakban 350 alkalommal vásárolt a Csoki Hungária Kft. dunaharaszti telephelyén. Minden alkalommal készpénzben fizetett, átvette az árut, kitöltetette a nemzetközi fuvarokmányt (CMR), és egy vevői nyilatkozatot is tett, miszerint a megvásárolt árut Szlovákiába szállítja, és a helyi adótörvényeknek megfelelően az adót megfizeti. Az adóhatóság viszont adócsalás szándékát vélelmezte az ügylet mögött, és adóhiányt, bírságot, valamint pótlékot állapított meg, amelyek együttes összege a cég idei várható árbevételének 10 százaléka, azaz csaknem 1,2 milliárd forint.

Bár a tényállást rögzítő első fokú határozat szerinti megállapítások nem jogerősek, az adóhatóság ún. biztosítéki intézkedést foganatosított, amelynek keretében fedezetbe vette a Csoki Hungária Kft. teljes árukészletét és tárgyi eszközeit. Az intézkedés azt jelentette, hogy a társaság normál kereskedelmi tevékenységet már nem folytathat, termékeit a kialakított kereskedelmi láncokon keresztül már nem értékesítheti. Az adóhatóság által lefoglalt árukészlet a továbbiakban kizárólag hatósági eljárás mellett adható el.

Ennek megfelelően az adóhatóság a gyorsan romló termékek értékesítését azonnal kezdeményezte, információink szerint a társaság által eredetileg nyilvántartásba vett eladási ár alatt. Ilyen körülmények között illetve a társaság működőképességének helyreállítására már nincs reális lehetőség.

Vagyonfelügyelővel jobban járt volna mindenki?

Erdődi Zoltán adószakértő, a Csoki Hungária – a NAV eljárást követően megbízott – adótanácsadója szerint az adóhatóság biztosítéki eljárása érthető és az adott esetben ez indokolt is. Ugyanakkor a fedezet biztosítására irányuló intézkedés célszerűbb formájának tartotta volna, ha az adóhatóság egy ún. vagyonfelügyelőt helyez a cég élére, aki a társaság meglévő kereskedelmi tevékenységét fenntartva gondoskodik a kötelezettségek teljesítéséről. A jelenlegi, folyamatban lévő eljárás szerint munkahelyek szűnnek meg, illetve beszállítói tartozások maradnak fenn, amelyek további láncolatban okozhatják érintett vállalkozások csődhelyzetét. További problémát jelent, hogy a folyamatban lévő adóhatósági intézkedések során ún. kényszerértékesítés keretében jelentősen a piaci ár alatt hoznak kereskedelmi forgalomba nagy mennyiségű árut, ami megítélése szerint, sérti a piaci versenyhelyzetet, mivel tisztességes kereskedelmi cégek kerülhetnek hátrányos helyzetbe az olcsó konkurencia miatt.

A cél helyes, az eszközökön még dolgozni kellene

Az adószakértő véleménye szerint láthatóan elindultak azok a folyamatok, amelyek többek között az adóhatóság bevonásával igyekeznek megtisztítani a gazdaságot a törvénysértő magatartással maguknak piaci előnyt szerző vállalkozásoktól. Ez helyes célkitűzés, de a vonatkozó és szükséges ügykezelésekre sokkal jobban fel kell készülni, a kapcsolódó munkákat átfogóan meg kell szervezni annak érdekében, hogy a jelenlegi érzékeny gazdaságban nehogy a keletkezettnél esetleg még nagyobb kárt okozzanak a hibás intézkedések.

Erdődi szerint a Csoki Hungária esetében, amennyiben bizonyítást nyer a cégvezetés törvénysértő magatartásának tényállása, úgy természetesen elsődlegesen a cégvezetés felel a kialakult helyzetért. Fontos kiemelni azonban, hogy amennyiben az adóhatósági megállapítások mégsem bizonyulnak helytállónak, úgy egy eredeti állapot helyreállítása a jelenlegi folyamatok szerint már szinte lehetetlen, ebben az esetben már csak kárkeletkezésről beszélhetünk a továbbiakban.

Állítását az adótanácsadó azzal támasztja alá, hogy a biztosítéki intézkedés elindításakor még nincs jogerős adóhatósági határozat. Célszerűnek tartja olyan szabályozott ügykezelés kialakítását, ahol a hasonló esetekben egy működő vállalat, illetve gazdálkodó szervezet esetében, amennyiben jelentős mértékű adóhatósággal szembeni kötelezettség kerül megállapításra, amely lehet vizsgálat eredménye, vagy akár felhalmozott tartozás, úgy az eljáró hatóságnak joga legyen a lehető legkörültekintőbb ügyvitel mellett a tartozásokat a legnagyobb biztonsággal rendeztetni. A felvázolt ügyviteli minta hasonlít a felszámolási tevékenységhez, amelyek alapján a kapcsolódó ügyviteli szabályozás gyorsan kialakítható. A Csoki Hungária esetében bármilyen eredménnyel zárul az adóhatósági eljárás, a társaság tevékenysége megítélése szerint normál módon már nem állítható helyre.