.jpg)
A hazai forgalomba került étolaj negyede-ötöde lehet érintett áfacsalásban, ami miatt a legálisan működő gyárak egyre inkább a külpiacokra menekülnek A hazai forgalomba került étolaj negyede-ötöde lehet érintett áfacsalásban − valahol az értékesítési láncban. A csalások miatt a legálisan működő gyárak egyre inkább a külpiacokra menekülnek, amelyek nem ennyire fertőzöttek.
Az elmúlt három évben folyamatosan rontotta a jövedelmezőségünket és a belföldi értékesítésben a piaci pozíciónkat az áfacsalásos esetek szaporodása, ezt pedig egyre inkább csak az export növelésével tudjuk kompenzálni − mondta a Napi Gazdaságnak Papula László, a Bunge Zrt. Duna régiójának igazgatója. A jelenleg már a hazai napraforgómag-termés felét feldolgozó martfűi gyár termelésének kétharmadát külpiacon értékesíti.
Az utóbbi egy évben a fogyasztói árak is inkább a nagyon olcsó, sok esetben az értékesítési lánc valamilyen szintjén vélhetően áfafizetés nélkül forgalomba kerülő, szerb vagy ukrán étolaj árához igazodnak. A kereskedelmi láncok az éles árverseny miatt egyszerűen a már lepapírozott, de a csalás miatt lényegesen olcsóbban kínált termékek mellett döntenek. Utóbbiak forgalma szinte minden termékkategóriában a teljes áruforgalom 4−6 százalékáról 20−25 százalékára emelkedett az elmúlt években.
Évi 20−25 milliárd forint áfát nem fizetnek meg
A Bunge becslése szerint csak a napraforgó- és repcemag-kereskedelemben éves szinten legkevesebb mintegy 20−25 milliárd forint áfát nem fizetnek meg Magyarországon. Ez a teljes áruforgalom 20 százaléka. Ha egy értékesítési folyamat során többször is csalnak, ennél jóval nagyobb lehet a költségvetést érő kár. Számításaik szerint az elmúlt évben egy 100 milliárd forint nettó árbevételű cég az alapanyag-, illetve a késztermékpiacon tapasztalható egyre jelentősebb méreteket öltő feketekereskedelem nélkül mintegy ötmilliárd forinttal nagyobb árbevételt tudott volna elérni.
Versenyhátrány a magas áfa
Pontosan látjuk, hogy a szállítási költségek levonása után a környező országokban is hasonló a napraforgó és a repcemag ára, mint Magyarországon, a gyártók is hasonló önköltség mellett dolgoznak, mint mi, mégis nagy tételben van az itthoni piacon olyan importáru, aminek a fogyasztói árából áfával együtt lehetetlen ezt az önköltséget legálisan kitermelni − idézi Papula Lászlót a napilap. Bár a régió szinte minden országában magas az áfa, ekkora versenyhátrányt okozó problémát csak Magyarországon okoz.
Egy nemzetközi gabonakereskedő vállalkozás tapasztalatai szerint Szlovákiában 19 százalék mellett marginális az adócsalás mértéke, főként a kisebb szabadpiaci árualap miatt. Romániában pedig sokat javult a helyzet a fordított áfafizetés nyári bevezetése óta, a cégek közti áfacsalás lényegében megszűnt, és már inkább csak a magyar határ mentén jellemző az áfamentes exportra értékesítéses trükközés. A cég szerint jelentősen csökkentette Romániában a bevallások adminisztrációját az átállás, így a hatóságoknak is több erőforrása marad a visszaélések feltárására. A magyar gabonaágazatban becsléseik szerint 50−100 milliárd forint bevételt hozhatna a fordított áfa.
Az utóbbi egy évben a fogyasztói árak is inkább a nagyon olcsó, sok esetben az értékesítési lánc valamilyen szintjén vélhetően áfafizetés nélkül forgalomba kerülő, szerb vagy ukrán étolaj árához igazodnak. A kereskedelmi láncok az éles árverseny miatt egyszerűen a már lepapírozott, de a csalás miatt lényegesen olcsóbban kínált termékek mellett döntenek. Utóbbiak forgalma szinte minden termékkategóriában a teljes áruforgalom 4−6 százalékáról 20−25 százalékára emelkedett az elmúlt években.
Évi 20−25 milliárd forint áfát nem fizetnek meg
A Bunge becslése szerint csak a napraforgó- és repcemag-kereskedelemben éves szinten legkevesebb mintegy 20−25 milliárd forint áfát nem fizetnek meg Magyarországon. Ez a teljes áruforgalom 20 százaléka. Ha egy értékesítési folyamat során többször is csalnak, ennél jóval nagyobb lehet a költségvetést érő kár. Számításaik szerint az elmúlt évben egy 100 milliárd forint nettó árbevételű cég az alapanyag-, illetve a késztermékpiacon tapasztalható egyre jelentősebb méreteket öltő feketekereskedelem nélkül mintegy ötmilliárd forinttal nagyobb árbevételt tudott volna elérni.
Versenyhátrány a magas áfa
Pontosan látjuk, hogy a szállítási költségek levonása után a környező országokban is hasonló a napraforgó és a repcemag ára, mint Magyarországon, a gyártók is hasonló önköltség mellett dolgoznak, mint mi, mégis nagy tételben van az itthoni piacon olyan importáru, aminek a fogyasztói árából áfával együtt lehetetlen ezt az önköltséget legálisan kitermelni − idézi Papula Lászlót a napilap. Bár a régió szinte minden országában magas az áfa, ekkora versenyhátrányt okozó problémát csak Magyarországon okoz.
Egy nemzetközi gabonakereskedő vállalkozás tapasztalatai szerint Szlovákiában 19 százalék mellett marginális az adócsalás mértéke, főként a kisebb szabadpiaci árualap miatt. Romániában pedig sokat javult a helyzet a fordított áfafizetés nyári bevezetése óta, a cégek közti áfacsalás lényegében megszűnt, és már inkább csak a magyar határ mentén jellemző az áfamentes exportra értékesítéses trükközés. A cég szerint jelentősen csökkentette Romániában a bevallások adminisztrációját az átállás, így a hatóságoknak is több erőforrása marad a visszaélések feltárására. A magyar gabonaágazatban becsléseik szerint 50−100 milliárd forint bevételt hozhatna a fordított áfa.
Napi Gazdaság
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 59,52 pontos, 0,08 százalékos csökkenéssel 73 060,07 ponton zárt hétfőn. 
