Állami kényszer is kell a feketegazdaság fehérítéséhez?

Az általános forgalmi adó lényegében végső fogyasztási adó. Ebben a formában pedig hozzáadott értékadóként való szerepeltetése, alkalmazása a végső fogyasztók által ténylegesen megfizetett adónak az elcsalását eredményezi. Pedig az ado.hu összeállítása alapján az ezermilliárd forintot meghaladó adócsalások - az áfa lényegét felismerve - egyszerű módszerekkel megszüntethetők lennének.

Az adószakértő az áfacsalások megelőzése érdekében többek között az áfa-visszaigénylés megszüntetését, a gépi számlázás kötelezővé tételét, és a készpénz-helyettesítő fizetési módok kedvezményes áfakulccsal és állami kényszerrel való elterjesztését javasolja.

Eltérnek az álláspontok

Rák Tamás közgazdász összeállítása alapján a jelenlegi hazai szabályozás szerint a költségvetést illető általános forgalmi adó a feketegazdaságba számtalan módon kiszóródhat. Az áfacsalások folyamán a költségvetést érő kár pedig megítélése szerint így több ezermilliárd forint lehet. A szakértő véleménye szerint az áfa-visszaigénylések megszüntetése viszont kivédhetővé tenné a Magyarországon már megszokottá vált áfacsalásokat és helyes mederbe terelné a gazdasági folyamatokat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium írásban reagált a portál felvetésére. Mint írták: „az áfa-visszaigénylések megszüntetésével az áfa megszűnne hozzáadott-érték típusú adóként működni, ami ellentétes az EU áfa-irányelveivel, illetve egy ilyen intézkedés a hosszabb termelési láncokat sújtaná jelentős többletteherrel, így rendkívüli versenyelőnyt jelentene az integráltabb termelést megvalósító nagyvállalatoknak a dezintegráltabb termelési láncokkal szemben.” Megjegyzik továbbá, hogy az intézkedés hátrányosan érintené az exportra termelő és a beruházó vállalatokat.

Likviditási gondok lehetnek

Tekintettel arra, hogy az áfa nem költségtényező, a minisztérium álláspontja igencsak vitatható. Az általános forgalmi adóval nap, mint nap találkozó és foglalkozó vállalkozók, szakemberek, könyvelők, adótanácsadók, adószakértők számára nyilvánvaló, hogy az áfa az áfaalany gazdálkodóknál nem költségtényező, az tényleges költségként csak a végső fogyasztóknál, a termelési-értékesítési láncolat végén jelentkezik.

Ennek ellenére likviditási problémákat okozhat a piaci szereplők számára. Azonban fontos megjegyezni, hogy a beruházásokat és az exportot a piaci szereplőknek nem a végső fogyasztók által megfizetett forgalmi adóból, hanem a megvalósított (nyereség) vagy megelőlegezett (hitel) hozzáadott értékből kell optimális esetben finanszírozniuk.

1100 milliárd csúszik ki a réseken?

Vitatható a gazdasági tárca álláspontja az EU szabályok kapcsán is. Az EU bizottságának nemrég kiadott jelentése szerint az uniós áfacsalások által okozott kár Magyarországon elérheti a GDP 3,7%-át, azaz meghaladhatja az 1100 milliárd forintot, s a csalások mértéke a többi tagállamban is igen jelentős.

Az uniós bizottsági jelentés szerint elfogadhatatlan, hogy ilyen nagy mennyiségű adó csúszik ki a „réseken”, ugyanakkor Brüsszel a tagállamok forgalmiadó-rendszereinek egyszerűsítése mellett is síkra száll, mert úgy véli: minél egyszerűbb az áfaszabályozás, annál egyszerűbb az adófizetőknek teljesíteniük fizetési kötelezettségeiket.

A viszonylag egyszerű adónem hozzáadott-értékadóként való túl- és agyonszabályozottsága csak az áfacsalásoknak kedvez, hatalmas problémákat okozva a nemzetgazdaságoknak, s ezzel együtt a szabályosan gazdálkodó vállalkozásoknak. Így az EU által már kezdeményezett egyszerűsítésre való felhívással élni és érvelni kell, az úttörő szerep felvállalása nem csak hatalmas gazdasági, hanem (kül)politikai tőkét is eredményezne Magyarország számára, mert utat mutathatna az uniós gazdasági problémák kezeléséhez, az adócsalások visszaszorításához is.