A magyar állam adóbevételei 2011-ben a bruttó hazai termék (GDP) 37 százalékát tették ki, ezzel Magyarország a tizenkettedik az uniós tagállamok sorában az adóterhelés mértékét tekintve. Egy évvel korábban ugyanez az arány még 37,7 százalék volt - derül ki az Európai Bizottság közzétett jelentéséből.
A dokumentum tanúsága szerint a bevételek legnagyobb hányadát, az összes adóbevétel 45,8 százalékát a közvetett adók adják, ennél csak Romániában és Bulgáriában nagyobb ez az arány. 2011-ben a fogyasztást átlagosan 26,8 százalékos, a munkát pedig átlagosan 38,4 százalékos elvonás terhelte Magyarországon - áll a jelentésben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium emelkedéssel számol
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint tavaly ismét nőtt a GDP-arányos adóterhelés. A konvergenciaprogram számai adatai szerint 2012-ben 38,9 százalékos volt az adóterhelés. A szaktárca szerint ez a folyamat idén is folytatódik és az előzetes számítások szerint eléri 39,3 százalékos szintet. Arányaiban csak 2014-től csökken az adóterhelés, legalábbis a minisztérium szerint.
A közlemény szerint a jövedelemadóztatás magyarországi rendszerében 2013-tól érvényesül a valódi egykulcsos rendszer, amiben lényeges eltérést csak a családi adókedvezmény okoz, és leginkább azoknak kedvez, akik legalább három gyereket nevelnek, és amelyet a nagykeresetűek tudnak a leginkább kihasználni.
A jelentés arra is kitér, hogy az adójóváírás 2012-es kivezetése az alacsony jövedelműek terhelésének növekedését vonta maga után, amit részben ellensúlyozni hivatott az idén bevezetett munkahelyvédelmi akcióterv.
Magyarországon volt a legnagyobb áfaemelés
Az irat szerint a közvetett adóformákból befolyó bevétel mintegy fele, a GDP 8,5 százalékának megfelelő összeg a forgalmi adókból folyik be a büdzsébe. A dokumentum ismerteti, hogy az általános áfakulcs 2009-ben 20-ról 25 százalékra, 2012-ben pedig 27 százalékra emelkedett, emellett viszont több termék és szolgáltatás kedvezményes, 18 vagy 5 százalékos áfakulccsal adózik.
A bizottság arról is számot ad, hogy 2008 óta 17 uniós tagállam emelte az általános forgalmi adó kulcsát, köztük Magyarország a legnagyobb mértékben, 7 százalékponttal, Romániában és Spanyolországban 5-5, Görögországban pedig 4 százalékponttal emelkedett a forgalmi adó kulcsa ugyanebben a periódusban.
A vállalatok adózásával kapcsolatban a szöveg ismerteti, hogy 2010-ben a 16+4 százalékos társasági adót 19 százalékos kulcs váltotta fel, de a félmilliárd forintot meg nem haladó adóalap 10 százalékos kulccsal adózik. Emellett a mikro-, kis- és közepes vállalkozások háromféle egyszerűsített adófizetési mód, az eva, a kata és a kiva közül is választhatnak, a dokumentum ugyanakkor arról is említést tesz, hogy az új adónemeket a vártnál kevesebben választották.
Vegyes a kép
A jelentés azt is leírja, hogy a közvetlen adókból a magyar állam a GDP-hez viszonyítva jóval kevesebb bevételre tesz szert az uniós átlagnál, a 27 tagország átlaga ugyanis 12,9 százalék, míg Magyarországon ez az arány a GDP 6,9 százaléka, járulékok formájában viszont Magyarország némileg többet, GDP arányosan 13,1 százalékot von el, míg az uniós átlag ezen a téren 12,7 százalék.
A dokumentum a szektorális különadókra is kitér. Ismerteti, hogy 2010-ben ilyen különadót vetettek ki Magyarországon a pénzügyi szektorra, amelyet az eredeti tervek szerint 2013-ban a felére csökkentettek volna, és 2014-ben el akartak törölni, ám 2012 novemberében végleges bankadóvá alakult.
A szöveg ismerteti, hogy 2010 és 2012 között a biztosítótársaságokat is különadó terhelte, de azt 2013-ban kivezették, fogyasztási jellegű adóval váltották fel. Ugyanebben az időszakban különadó sújtotta a kiskereskedelmi áruházláncokat, a telekommunikációs cégeket és az energiavállatokat is - ismerteti az irat, amely azt sem mulasztja el megemlíteni, hogy 2013-től a kiskereskedelmi szektort nem sújtja különadó, az energetikai infrastruktúrára és a távközlési szolgáltatásokra viszont Magyarország újabb adókat vetett ki.
A forgalmi adókat emelték a leginkább a tagországok
Philip Kermode, az Európai Bizottság adó- és vámügyi főigazgatóságának egyik igazgatója a főbb európai trendeket ismertetve arra mutatott rá, hogy 2008-ban és 2009-ben a válság miatt a tagállamok adóbevételi abszolút értelemben és GDP-arányosan is csökkentek, majd ezt követően ismét emelkedni kezdtek, jelentősen emelkedtek a közvetett adókból származó bevételek, 2011-től pedig a munkát terhelő adókból is ismét egyre több pénzhez jutnak a tagállamok.
Ezzel párhuzamosan az eurózónában jelentősebb, azon kívül pedig némileg kisebb mértékben emelkedett a jövedelemadó legfelső kulcsa, 2010-2011-ig viszont meredeken csökkent a társasági adókulcs, amely most átlagosan 23 százalék körüli. Meredek emelkedést állapít meg viszont a tanulmány uniós szinten a 2007-et követő időszakban a forgalmi adók terén, ahol 2000 és 2007 között 19,5 százalék körül volt az átlag, majd azt követően 2012-re folyamatosan 21,5 százalék közelébe emelkedett.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban. 
