Cafeteria: gondoskodjon mindenki magáról

A munkaadók a béren kívüli juttatási (cafeteria) rendszer négy eleménél 10 százalékos kedvezményes adókulcsot, a munkavállalók pedig néhány juttatásnál adómentességet javasolnak, de a kormány a cafeteria rendszer elemeinek adómentességéről nem kíván tárgyalni, csak az azokra vonatkozó adó mértékéről - hangzott el az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén, Budapesten.

Vagy az adómentes juttatások, s ezen belül a cafeteria körét szűkíti a kormány, vagy az adóterheket mérsékli, s mivel az utóbbit javasolják a szakértők, a cafeteria elemeinek adómentessége elképzelhetetlen, az adómértékekről érdemes tovább egyeztetni - mondta Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára. A béren kívüli juttatások  közül a kormány kedvezményes, 32 százalékos kulccsal kívánja támogatni a meleg étkezést, az üdülési csekket, a helyi utazási bérletet és a munkahelyi képzést - tette hozzá.

Az öngondoskodás nem a cégek gondoskodását jelenti dolgozóikról, hanem az emberek önmagukról való gondoskodását - figyelmeztetett Katona Tamás, aki példaként az önkéntes egészségpénztárakat hozta fel: ott ugyanis a befizetett pénzeket rövid időn belül felhasználják a tagok, így a konstrukció alkalmas az adó-optimalizációra.

A jövő évi adóváltoztatások közül a személyi jövedelemadót ismertetve az államtitkár közölte: az szja alsó, 17 százalékos kulcsának sávhatára évi 5 millió forintra tolódik el, így az adózók 91 százaléka fog ide tartozni. Ez egyben azt is jelenti, hogy havi 1 millió 750 ezer forintos bruttó keresetig a nettó jövedelem emelkedik, a 200 ezer forintos átlagbérnél például közel 20 ezer forinttal.

Katona Tamás szerint a GDP-arányos adócentralizáció jövőre kissé mérséklődik és 40 százalék alá kerül, jelentős csökkentésére pedig 2012-től kerülhet sor.

Egyes természetbeni juttatások enyhe megadóztatása, mások adómentesen tartása a költségvetési bevételek és a nemzetgazdaság egésze szempontjából is jobb megoldást jelentene, mint a kormány jelenlegi adócsomagjában szereplő, magas adókulcsokat tartalmazó tervek - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.

A munkavállalói oldal szóvivője kifejtette: adómentes körben kellene maradnia a meleg- és hidegétkezési jegynek, az üdülési csekknek, a városi közlekedési bérletnek, az önkéntes kölcsönös pénztári befizetéseknek, az iskolakezdési támogatásnak és a kisebb ajándékoknak, míg a többi béren kívüli juttatás enyhe kulcsokkal adózhatna.

Az MSZOSZ elnöke közölte, a szakszervezeti oldal az adóátrendezési csomag egyes elemeivel egyetért, ugyanakkor kiemelte, úgy vélik, hogy a csomag önmagában nem jelent válságkezelést, nem képes érdemben javítani az ország versenyképességén.

Az szja esetében a szakszervezetek többkulcsos, progresszív adórendszert javasolnak, amelynek keretében akár az adójóváírás is megszüntethető lenne - mondta Pataky Péter.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a munkavállalói álláspont szerint az önkéntes pénztári befizetés is öngondoskodásnak számít, annak ellenére, hogy azt jogilag a munkaadó fizeti be, hiszen emögött a munkavállaló döntése áll, miszerint jövedelme egy részét azonnali fogyasztás helyett félreteszi.

A munkaadók a cafeteria rendszer négy elemére: a vállalati képzésre, a meleg étkezésre, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre és az üdülési csekkre kérnek 10 százalékos adómértéket - ismertette Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

A munkaadók szóvivője azt is javasolta, hogy a kormány állítsa vissza a cafeteria egyes elemeire vonatkozó összeghatárt, mert ez lenne adminisztrációs könnyebbség a vállalkozások számára.

Rolek Ferenc a jövő évi adóváltozásról igen kritikus véleményt fogalmazott meg, állítva: "az egyetlen kitűzött célnak sem felel meg". A társasági adó kulcsának felemelése 16 százalékról 19 százalékra, nem csupán 3 százalékpont, hiszen az iparűzési adót például nem lehet levonni a társasági adóalapból - magyarázta az MGYOSZ alelnöke.

Élesen bírálta a rehabilitációs adót is Rolek Ferenc,  véleménye szerint ez "büntető adó", s miközben a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) évente egy munkavállalónál 23.400 forintos tehercsökkenést jelent, addig a rehabilitációs adó felemelése  a korábbi ötszörösére, évi 39 ezer 100 forintos többletkiadást okoz.    

Válaszában Katona Tamás megismételte: vagy az adómentes juttatások, s ezen belül a cafeteria körét szűkíti a kormány, vagy az adóterheket mérsékli, s mivel a szekértők az utóbbit javasolják, így a cafeteriánál 0 százalékos adókulcs csak "kivételes esetben képzelhető el". Az államtitkár szerint a meleg- és hidegétkezési utalványok kérdését szét kell választani, a cafeteria egyes elemeinek adómértékéről lehet egyeztetéseket folyatni. Az OÉT következő plenáris ülését egy hét múlva, június 12-én tartják.

Cafeteria: ha már adó, akkor kedvezmény is legyen! 
A cafeteria elemeinek adómentessége elképzelhetetlen
Ingatlanadó: minden ötödik ház után fizetni kell
Szja: nagy smafu a sáveltolás?
Semmit sem remélhetünk a cafeteria helyett 

MTI