Az idei évtől élő egykulcsos szja-rendszer rövidtávon nem fog érzékelhetően hozzájárulni a fogyasztás növekedéséhez, vélhetően csak közép-, illetőleg hosszú távon fogja a pozitív hatását érzékeltetni – vélekedik Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary adó és üzleti tanácsadó társaság elnök-vezérigazgatója. A szakember szerint ezt valószínűsíti, hogy ma Magyarországon az adóbevallást benyújtók mindössze 6,5 százalékától származik az szja-bevétel több mint 80 százaléka, vagyis az a réteg, amely az egy kulcs révén jelentős jövedelemtöbbletben részesül, nagyon szűk.
Az egykulcsos rendszer persze jó irány tud lenni, nem véletlenül népszerű térségünkben. Ám azt megállapítani, hogy az egykulcsos adó hatásai pozitívak-e, rendkívül összetett kérdés. Ennek két fő oka van: egyrészt az egykulcsos adó bevezetése sosem hermetikus, külső hatásoktól mentes gazdasági környezetben történik, másrészt az egy kulcs nem szimplán egy kulcsot jelent, hanem gyakorta adócsökkentéssel is jár. Ezen kívül az adókedvezmények rendszerének szűkítése is több esetben megvalósult, továbbá az adóellenőrzések, ezen keresztül pedig az adóbeszedés hatékonysága is javult.
A személyi jövedelemadóztatás reformja mellett szükséges megemlíteni az azzal párhuzamosan megvalósuló társaságiadóztatás-reformot, amelyek hatásai együttesen nehezen elemezhetőek. Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését néhány ország esetében a társadalombiztosítási járulék rendszerének a reformja is követte.
Érdemes átgondolni a rendszer progresszivitását, hiszen bizonyos adóalap vagy adókedvezmények tekintetében a rendszer lépcsőzetessége fennmaradt, ilyen értelemben az egykulcsos rendszer mégsem tisztán egykulcsos, hiszen végeredményben egy nulla és egy pozitív adókulcsról van szó. Egyértelmű, hogy az egykulcsos rendszer megítélése pozitív lehet, amennyiben az adminisztrációs egyszerűsítés kerül előtérbe, az adóalap meghatározása pedig nem lesz bonyolultabb, mint a korábbi progresszív rendszerben – teszi hozzá Kalocsai Zsolt.
Privátbankár - Zsiborás Gergő