Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a telefonhívásokra és szöveges üzenetekre kivetett adó miatt - értesült csütörtökön az MTI. Az erről szóló levelet a Bizottság már elküldte a magyar kormánynak.

Egy bizottsági forrás a távirati irodának megerősítette: úgy vélik, hogy a telefonadó uniós jogot sért, a távközlési szektorra kivetett adóteherből származó bevételt az állam ugyanis - az uniós előírásokkal ellentétben - nem a telekommunikációs szektorra, a távközlési infrastruktúra fejlesztésére fordítja.

A dolog azért meglepő, mert az Európai Bizottság magyarországi képviselete ma arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a januári "csomagban" csak egy eljárás indul hazánk ellen, az is a vízszolgáltatásokkal kapcsolatos uniós előírások be nem tartása miatt (Hollandia is emiatt kapott figyelmeztetést).

Ezért nem meglepő az eljárás megindítása

Az ugyanakkor nem meglepő, hogy telefonadó miatt eljárást kaptunk a nyakunkba, hasonló indokkal korábban a telekom szektorra kirótt különadó miatt indult eljárás Magyarország ellen. A telefonadóból idén 40 milliárd forint bevételt vár az állam, tavaly 12,2 milliárd folyt be ezen a címen az államkasszába.

"Az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló irányelv szerint a távközlési szektorban működő vállalkozások számára igazgatási díj fizetése írható elő a nemzeti telekommunikációs szabályozó hatóságnak a szabályozási és engedélyezési rendszer fenntartásával és a távközlési tevékenység nyújtásához kapcsolódó használati jogok megadásával összefüggő tevékenységei finanszírozása céljából" - így indokolta meg korábban az Európai Bizottság, hogy miért indít eljárást a válság miatt bevezetett "ideiglenes" telekomadó miatt.

Ez az indoklás egy az egyben áll a telefonadóra - már csak azért sem meglepő, hogy Brüsszelnek nem tetszik a hívások és az sms-ek megadóztatása. Ez az ügy már az eljárás harmadik szakaszában, az Európai Bíróság előtt van. Ha az állam Luxemburgban elbukja a pert, 200 milliárdos visszafizetési kötelezettsége lehet (kamatokkal együtt).

A 2002-ben született, és 2009-ben módosított elektronikus távközlési irányelv, amely a távközlés állami engedélyezésének szabályait határozza meg az egész Európai Unióban, azt mondja, ki, hogy a távközlési szolgáltatókra kivetett "igazgatási díjak" nem lehetnek nagyobbak, mint azok a költségek, amelyeket az engedélyezési és ellenőrzési rendszer fenntartása jelent az állam számára.