A Bíróság megállapítja, hogy a magyar szabályozás meghaladja az uniós irányelvben Magyarország vonatkozásában nyújtott legfeljebb 50%-os kedvezményt. Ugyanígy azon nemzeti szabályok, amelyek mentesítik a jövedéki adó alól a magánszemélyek által előállított párlatot, ellentétesek az irányelvvel, mivel az irányelv nem ír elő ilyen kivételt az általános adómérték alól.
A Bíróság megállapítja tehát, hogy Magyarország nem teljesítette az alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeit.
|
Tárgyalásokat kezd az NGM Az EU úgy döntött, hogy adókötelessé kell tenni Magyarországon a pálinkafőzést 50 liter alatt is. A döntést követően a kormány megkezdi a tárgyalásokat a Bizottsággal és mindent elkövet azért, hogy a pálinkafőzés hagyományai az Unió engedte kereteken belül tovább élhessenek hazánkban - reagált a Privátbankár.hu-hoz eljuttatott közleményben a Nemzetgazdasági Minisztérium. |
Miről szól az ügy?
Magyarországon 2010. szeptember 27-én léptek hatályba a párlatok magánfőzésére, valamint bérfőzésére vonatkozó azon jövedékiadó-szabályok, amelyek szerint adómentesen lehet saját fogyasztásra előállítani évente 50 liter 86 fokos párlatot. Ez 86 liter 50 fokos, vagy 100 liter 43 fokos párlatnak felel meg. E mennyiség fölött, illetve ha a párlatot a magánfőző értékesíteni akarja, meg kell fizetni a jövedéki adót.
Az Európai Bizottság 2012 júniusában felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességét. Az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját ugyanis uniós jogszabály harmonizálja a belső piaci verseny torzulásainak megelőzése érdekében. Az irányelv alapján Magyarország a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti évi 50 liter mennyiségig.
Magyar pálinka, magyar hagyomány
A nemzetgazdasági tárca úgy érvelt, hogy a pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján a magyarság kulturális örökségének része, Magyarország pedig - hasonlóan más uniós államokhoz - biztosítani akarja e hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány - a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével - a házi pálinkafőzés szabadságát. Ezzel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is - közölte a szaktárca.
Az Európai Bizottság 2013. február 21-én határozott úgy, hogy az ügyet a luxembourgi bíróság elé terjeszti, mert Magyarország nem vonta vissza a vitatott intézkedéseket. A nemzetgazdasági tárca a döntést követően jelezte: a kormány nem tervezi a házi pálinkafőzés szabályainak szigorítását, és Magyarország kész arra, hogy álláspontját az Európai Bíróság előtt is megvédje.
Mivel nincs bejelentési kötelezettség, nincsenek hivatalos adatok a házi pálinkafőzésről - közölte korábban a vidékfejlesztési tárca. Becslések szerint több tízezren élnek a lehetőséggel, az így előállított mennyiséget évi 2-4 millió hektoliterfokra becsülik (1 hektoliterfok 2 liter 50 fokos pálinkának felel meg). A kereskedelmi pálinkafőzés 2012-ben 881 ezer hektoliterfok volt. Míg 2009-ben 18,5-19 millió hektoliterfok alkoholt állítottak elő összesen, addig 2010-2012-ben évi 15 millió hektoliterfoknyit.
A német gazdaság az előzetes jelzéseknél kevésbé nőtt a harmadik negyedévben. 
