Aki azt hiszi, gigantikus korrupciós botrányokra bukkantak, az téved: a közlés szerint a belső szabályozottság területén, az irányítási eszközök aktualizálásában, valamint a kockázatkezelési rendszer és az ellenőrzési nyomvonalak kialakításával kapcsolatban talált hiányosságot az ÁSZ. Az azonban látszik, hogy olyan területek is érintettek, amik a közelmúltban bedobott áfacsalási ügyekkel is kapcsolatba hozhatóak.
A szabályszerűségi ellenőrzés a hátralékkezelési és végrehajtási, valamint a kiemelt adózói körben gyakorolt tevékenységre, a 2009. január 1-jétől a 2013. december 31-éig tartó időszakra szólt. Az EUROFISC - az áfacsalások megelőzésére létrehozott - rendszer ellenőrzése pedig a 2011. február 8-tól a 2014. április 30-ig terjedő időszakra terjedt ki.
Az ÁSZ megállapította, hogy nem történt meg az adó- és vámszakmai területeken külön-külön alkalmazott folyószámlarendszerek egységesítése. Az egységes, NAV-szintű eljárási szabályok hiánya megmutatkozott a hátralékkezelési és a végrehajtási eljárási feladatok ellátása során is.
A kiemelt adózók nyilvántartása nem stimmelt
Az adózásban betöltött meghatározó súlyuk ellenére, a kiemelt adózói körben az adóztatásra és ellenőrzésre vonatkozó belső szabályozók kialakítása a jogszabályokban előírtakkal nem volt minden esetben összhangban, illetve kiadásuk késedelmesen, vagy nem történt meg. Hiányos volt az ellenőrzéseket támogató informatikai rendszerek szabályozottsága is.
Az APEH/NAV az ellenőrzött időszakban nem vezetett nyilvántartást a jogszabályban előírt, egyes törvényi ellenőrzési kötelezettségeiről. Nem vezettek nyilvántartást továbbá a NAV eljárásrend szerint kötelezően ellenőrizendő kiemelt adózókról sem - írja az ÁSZ.
A 2009-2011. között nem tartották be teljes körűen a törvényi előírásokat, amely szerint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező 3000 adózót – köztük a kiemelt adózókat – az állami adóhatóság köteles volt rendszeresen, legalább háromévente ellenőrizni.
182 milliárddal nőtt a hátralék
Az adó és a vám nyilvántartott hátraléka 2009. és 2013. között 8,8 százalékkal, 2078,5 milliárdról 2260,9 milliárd forintra nőtt. Az összeg 97,1 százaléka adóhátralék volt.
A közlemény megjegyzi, hogy a hátralékállomány emelkedésének ütemét mérsékelte, hogy az ellenőrzött időszakban közel 3800 milliárd forint hátralékot töröltek elévülés, behajthatatlanság, tartozásmérséklés miatt, illetve a felszámolási eljárásokhoz kapcsolódóan. Ezek mellett az adóhatóság 2009. és 2013. között évente 232,8-204 milliárd forint olyan működői adózói hátralékállományt mutatott ki, amelynek hátralékkezelése érdekében nem tett intézkedéseket.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
