Infláció, növekedés: nem sok jóval kecsegtet az MNB

A Magyar Nemzeti Bank véleménye szerint mind növekedési, mind inflációs szempontból kedvezőtlen sokkok érik a hazai gazdaságot. A kormányzati indirekt adóval kapcsolatos változtatások az infláció megugrását okozzák, mindeközben a keresletoldali inflációs nyomás tartósan alacsony marad. A külső konjunktúra a következő években fokozatosan romolhat, ennek negatív hatásait a nagy autóipari beruházások aktiválása tompíthatja. A belső kereslet a következő években sem járul hozzá nagy mértékben a növekedéshez. A kockázati környezet romlása és a reálgazdasági feltételek romlása miatt a kamatpolitikát rövid távon a kivárás jellemezheti.

Forrás: KSH/Privátbankár

A Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentése szerint az idei év nyaráig gazdasági növekedésünk export vezérelt volt, amely elsősorban a támogató nemzetközi környezetnek, az alacsony belföldi keresletnek valamint a szigorodó hitelezési feltételeknek volt köszönhető. Az inflációra két tényező hatott erőteljesen, az alacsony  belső fogyasztás és a nyersanyag- és élelmiszerár sokkok.

Mind Európában, mind világgazdasági szinten a globális növekedési kilátások jelentős romlása volt megfigyelhető. Az exportpiacok beszűkülésének hatása azonnal érezteti hatását a hazai gazdaságban, mindemellett a világpiaci kockázatok növekedése a magyar kockázatokat is emeli. A magyar gazdasági kilátások nagyon gyenge növekedési pálya irányába mutatnak, a belföldi kereslet stagnálása miatt innen ebből az irányból nem várható gazdasági bővülés.

A keresleti infláció várhatóan továbbra is alacsony szinten maradt, habár az adóintézkedések hatása még nem ismert, és  további kérdés az egykulcsos adó hatása, valamint a bankszektort érintő végtörlesztés bevezetése.

Oda a gazdaság utolsó mentsvára

A fejlett gazdaságok helyzetét a legjobban a bizalmi indikátorok jellemzik, ezen indikátorok alapján recesszióba süllyedhetnek a fejlett gazdaságok. A ZEW indikátor már fél éve csökkenő tendenciát mutat, ami megerősíti a gazdasági recessziótól való félelmet. Mindemellett a német ipari export is csökkenést mutat, ez rendkívűl kedvezőtlenül érinti a magyar gazdaságot is, mivel a gazdaság utolsó mentsvára a német export. Az MNB alacsony növekedésre számít az exportpiacokon, az eurózónában 1 százalékos, mérsékelt növekedési dinamikát prognosztizáltak.

A magyar munkaerőpiacon emelkedő aktivitás tapasztalható, erre a növekedésre erősítenek rá a kormányzati intézkedések. Foglalkoztatás terén érdemi elmozdulás ennek ellenére nem látható, csak az állami közfoglalkoztatási programokban nőtt a foglalkoztatás, a versenyszférában emelkedés nem tapasztalható, azon belül is inkább az alternatív megoldások növekedtek (munkaerőközvetítés).

Minimálbér-emelés: növekvő részmunkaidős foglalkoztatottság, feketedő gazdaság

A bérek emelkedésének gyorsulása figyelhető meg a versenyszférában, a gyors bérnövekedés hátterében  2 hatás áll, a fehéredés és a képzett munkaerő gyorsuló bérnövekedése (elsősorban a gépiparban). Az MNB prognózisa szerint a következő években az szja gyakorolja majd a legnagyobb hatást a bérekre, elsősorban a 16 százalékos egykulcsos szja bevezetése, valamint a járulékok 1 százalékos emelkedése, ezek az intézkedések nominális bércsökkenést eredményeznek az átlag alatt kereső, gyermektelen munkavállalók esetében.

Az MNB számításai szerint az szja átalakítása az alacsony bérű foglalkoztatottakat érinti kedvezőtlenül, akik magas fogyasztási arányal rendelkeznek. A Széll Kálmán Terv keretein belül jövő évtől a munkakínálat további növekedésére számít az MNB, a várakozások szerint a munkakínálat növekedését döntően az állami foglalkoztatási programok szívják majd fel. A bank véleménye szerint a képzettségbeli problémák miatt a kínálatnak kisebb része foglalkoztatható a versenyszektorban, valamint a minimálbér-emelés ezen szegmens foglalkoztatottságának költségeit növeli.

A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint az erős béreltolódás miatt a minimálbérek jelentős emelése nemzetgazdasági szinten számottevő bérnyomást jelenthet. A vállakozások várható reakciójaként a foglalkoztatottak nagy része átkerülhet részmunkaidős foglalkoztatottságba, a rosszabb eshetőség szerint a fogllakoztatás ismét feketedni kezdhet.

Stagnáló fogyasztás, csökkenő exportvolumen

A második negyedéves növekedési adat rendkívül rossz volt, egyedül a mezőgazdaság tudott kedvező eredményt felmutatni. Az iparban és az építőiparban továbbra is kedvezőtlen adatok látnak napvilágot. A Nemzeti Bank prognózisa szerint lassabb dinamikára lehet számítani a következő évvben, aminek elsősorban az oka, hogy az exportunk a külső keresleti környezet lassulása miatt fokozatosan lassulhat, a hazai export jelentős csökkenését jövőre egyedül a nagy autóipari beruházások aktiválása tompíthatja. Azonban az is figyelembe kell venni, hogy az autóipar is erőteljesen ki van téve a konjunktúraváltozásoknak.

Forrás: KSH

Az MNB szerint a bankrendszer hitelaktivitása érdemben szigirodhat, egészen 2012-2013 közepéig kitolódhat a hitelfelvételi lehetőségek bővülésének hiánya. A prognózisok szerint a következő évben is tartósabb, gyenegébb hitelkörnyezetre lehet számítani a vállalatok és a háztartások esetében is.

A várakozások szerint a háztartások megtakarítási rátája a jövő évben is tartósan magas szinten maradhat, miközben a beruházás tartósan alacsony szinten marad. Mindeközben a fogyasztási ráta sem fog érdemben növekdni, 0,5 százalékos fogyasztási növekedést tartanak lehetségesnek a Magyar Nemzeti Bankban.

A gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozások szerint továbbra is a nettó export lesz a növekedés pályája motorja, a belföldi kereslet várhatóan gyenge marad, nem fogja érdemben támogatni a növekedést. A kormányzati bejelentések nagy valószínűséggel tovább fékezhetik a belső keresletet. hatása érdemben növelni fogja az inflációt, a fogllakoztatás csökken, a reáljövedelm csökken, gyengébb konjunktóúra, visszafogott beruházások, kormányzati kiadások csökkenni fognak. Összességében a növekedési képünk romlani fog.

Az indirekt adók miatt akár 5% is lehet az inflációs ráta

A keresleti környezet gyenge marad, aminek következtében alacsony marad a keresleti inflációs nyomás, a munkaerőpiac oldaláról keletkező inflációs nyomás továbbra is alacsonynak tekinthető, bár ezt az alacsony nyomást a minimálbér jelentősebb emelése árnyalhatja.

Az indirekt adóval kapcsolatos intézkedések (áfa, jövedéki adó) miatt az infláció 2012-ben számottevően a cél fölött marad, csak 2013 elején süllyedhet a cél alá. 5 tized százalékpontnyi növekedést adhat a jövedéki adó, az áfa emelése a fogyasztói kosár 80 százalékát érinti, ez 1,3 tized százalékpontos emelkedést jelent az infláció alakulását tekintve. A jövő év közepére akár 5 százalék is lehet az inflációs ráta, a számítások szerint 2013 elején érhető el a 3 százalékos inflációs cél. A jövedéki adónak vélhetően nem lesznek tovagyűrűző hatásai.

A Magyar Nemzeti Bank szerint, ha s globális környezet tovább romlik, és ha 2012-ben az eurózóna receszióba süllyed, akkor az ország kockázati megítélése romlik, a növekedés alacsonyabb pályára kerül majd. Az infláció tekintetében 2 hatás jelentkezhet: a kereslet további romlása lassítja, míg a kockázat és az árfolyam gyengülése erősíti az inflációt. Szigorúbb monetáris politika irányába mehet a kamatdöntés. 

Privátbankár