Brüsszelben csóválják a fejüket
A tranzakciós illeték és a telefonadó jelenlegi formája több jogi kérdést felvet. A legtöbb gond a telefonadóval lehet. Az NGM szerint a kormány teljesíti ígéretét, és kivezeti az ágazati különadót, mely 50 milliárdos terhet jelentett a szektornak, a telefonadó ennél kevesebb "áldozatot" követel a cégektől: maximum 45 milliárd folyhat be belőle. Az NGM értelmezése szerint a szektor adóterhelése így csökken, bár azt a szaktárcánál is tudják, hogy idén a két teher egyszerre sújtja majd a szektort.
Mint korábban megírtuk, a telefonadó az EU áfairányelve miatt szabályellenes is lehet, az unióban ugyanis csak egy, nem kedvezményes áfakulcs lehet a tagállamokban, a telefonálás után pedig fizetünk áfát. Problémás lehet az új adónem azért is, amiért egy kötelezettségszegési eljárás után az Európai Bíróság elé került a jövőre kivezetni tervezett telekomadó: az abból befolyó milliárdokat az EU szigorú belső szabályai szerint ugyanis vissza kellene forgatni a szektorba. Ez nem történt meg, ahogy a telefonadó is a költségvetési lyukak betömködése miatt szükséges, így Magyarország jövőre tartani tudja a kitűzött hiánycélt.
A tranzakciós illetékkel Brüsszelnek nem valószínű, hogy gondja lesz, a pénzügyi tranzakciókat eddig nem terhelte itthon forgalmi típusú adó (akárcsak más uniós tagállamokban). A kormány szerint a most bevezetni tervezett adók "vállalati adók", melyeknek alanya a bank-és a telekomszektor. A tranzakciós adóról a kormány és a bankok még egyeztetnek, a Bankszövetség álláspontja szerint a kabinet ugyanis felrúgja a tavaly decemberben kötött megállapodást.
Mindent tud majd rólunk az adóhatóság
De van egy másik vetülete is a különadóknak. Angyal József okleveles adószakértő a Pénzcentrumnak beszélt arról, hogy célzott ellenőrzés nélkül is a NAV tulajdonképpen teljes képet kaphat az állampolgárok telefonálási és bankolási szokásairól. Az adóhatóság feladatai közé tartozik ugyanis az ellenőrzés, ezt pedig csak úgy ejtheti meg a szakértő szerint, ha belenéz az ügyfelek bankszámlakivonatába vagy telefonszámlájába. Angyal szerint erre a NAV-nak tételes ellenőrzés nélkül is lehetősége lesz.
Ez azért is különösen pikáns, mert az állam épp most indít mobilszolgáltatót, és tervei szerint bevásárolja magát a Takarékbankba is. Utóbbinál nem törekszik a részvények többségi tulajdonának megszerzésére, de a német kisebbségi tulajdonossal már csak a pakett áráról kell megegyezniük. A negyedik mobilszolgáltatóra kiírt tender célja pedig pont az volt, hogy a befagyott mobilpiacot felrázzák, a frekvenciát végül a Posta által vezetett állami konzorcium nyerte el.
Hol van ilyenkor az adatvédelmi biztos?
Az állam tehát pont akkor száll be az általa megadóztatott szektorokba, amikor a NAV-nak korlátlan lehetősége lesz az ügyfélszokások feltárására és a személyes adatok begyűjtésére. Az unió januárban indított kötelezettségszegési eljárást az adatvédelmi ombudsman miatt, a kormány az ügyben már megkezdte a biztosra vonatkozó törvényi szabályozás felülvizsgálatát, beadta a megfelelő módosítóindítványokat is. A fentiekre való tekintettel az EU valószínűleg kiemelten fogja kezelni az ügyet, melyet eddig is az IMF-megállapodás feltételéül jelölt meg.
Különadók: a NAV mindent tud majd rólunk, miközben az állam üzletel
Az újabb különadók bevezetésével a NAV célzott ellenőrzés nélkül is teljes képet kaphat a lakosság és a cégek telefonálási és bankolási szokásairól. Mindezt úgy, hogy az állam épp most száll be a mobilpiacra és bankot is venne. Nemcsak jog és uniós aggályok övezik az új adókat.
Komoly adócsökkentéseket jelentett be Orbán Viktor Miniszerelnök szombaton. Akár 18,9 százalékkal is emelkedhet egy háromgyermekes család jövedelme. 
