"Radikális adócsökkentést és új kormányt!"
Magyarországon beruházásközpontú válságkezelésre van szükség, ugyanakkor politikai fordulat nélkül, új kormány nélkül nem lehet gazdaságpolitikai fordulat - jelentette ki Matolcsy György, a Fidesz szakpolitikusa az ellenzéki párt konferenciáján.
Matolcsy György a Szabad Európa Központ Magyarország többre képes című vitasorozatának konferenciáján azt mondta, hogy teljes körű, radikális adócsökkentésre, adó- és járulékreformra van szükség, valamint át kell rendezni az uniós forrásokat úgy, hogy több pénzt fordítsanak a gazdaságfejlesztésre, és emelkedjen a hazai kis- és közepes vállalkozások támogatása.
Emellett szerinte szükség lenne egy új, dinamikus növekedést generáló high-tech iparra, amely a megújuló energia lehetne. Az Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere szerint ugyanakkor hitelességre és bizalomra is szükség van, ezért politikai fordulat nélkül, új kormány nélkül nem lesz gazdaságpolitikai fordulat.
A lehető leggyorsabban be kell vezetni az eurót Magyarországon, de ehhez széles gazdasági, politikai, társadalmi támogatásra van szükség - jelentette ki Szapáry György. A jegybank korábbi alelnöke nem nevezett meg céldátumot az euró bevezetésére, de véleménye szerint akkor érdemes dátumot mondani, amikor a gazdaság már jó úton halad a maastrichti kritériumok teljesítése felé.
Előadásában a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke példaként az eurót bevezető Szlovákiát említette, ahol már 2008-ban is stabil volt a korona árfolyama, szemben a forinttal, a lengyel zlotyval, vagy a román lejjel, mivel az említett valuták árfolyama egyrészt leértékelődött, másrészt erősen ingadozik.
A magyar gazdaság jelenlegi növekedési potenciálja 2 százalék, amihez az európai uniós források 1,5 százalékkal járulhatnak hozzá, s ehhez társulhat a bizalom, mint további 1,5 százalékos növekedési tényező - mondta Csaba László közgazdász professzor. Hozzátette: a gazdaságkutató intézetek ősszel még 2-3 százalékos növekedést jeleztek 2009-re, az utóbbi hetekben készült prognózisaik viszont túlzó pesszimizmust sugallnak.
Az akadémikus szerint a legnagyobb gond a gazdasági növekedés lassulása, hiszen már 2004-2006 között is csak expanzív költségvetési politika mellett sikerült fenntartani a négyszázalékos GDP-növekedést. Csaba László a stagflációt, azaz a stagnálás melletti inflációt nevezte a válság igazi veszélyének s azt javasolta, hogy Magyarország tűzze ki az euróbevezetés céldátumát.
Marad a gyes, a gyed, az eva és az ekho
Gyurcsány: Ne játsszunk tovább óvodásat
Ezermilliárdos átcsoportosítást tervez a kormány
"Nyugodtan kockáztasson meg egy választást, miniszterelnök úr!"
Az SZDSZ javaslata: négypontos csomag
Veres: a kormánynak kell korrigálni a költségvetést
MDF: Ez a válság az utolsó figyelmeztetés
Matolcsy György a Szabad Európa Központ Magyarország többre képes című vitasorozatának konferenciáján azt mondta, hogy teljes körű, radikális adócsökkentésre, adó- és járulékreformra van szükség, valamint át kell rendezni az uniós forrásokat úgy, hogy több pénzt fordítsanak a gazdaságfejlesztésre, és emelkedjen a hazai kis- és közepes vállalkozások támogatása.
Emellett szerinte szükség lenne egy új, dinamikus növekedést generáló high-tech iparra, amely a megújuló energia lehetne. Az Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere szerint ugyanakkor hitelességre és bizalomra is szükség van, ezért politikai fordulat nélkül, új kormány nélkül nem lesz gazdaságpolitikai fordulat.
A lehető leggyorsabban be kell vezetni az eurót Magyarországon, de ehhez széles gazdasági, politikai, társadalmi támogatásra van szükség - jelentette ki Szapáry György. A jegybank korábbi alelnöke nem nevezett meg céldátumot az euró bevezetésére, de véleménye szerint akkor érdemes dátumot mondani, amikor a gazdaság már jó úton halad a maastrichti kritériumok teljesítése felé.
Előadásában a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke példaként az eurót bevezető Szlovákiát említette, ahol már 2008-ban is stabil volt a korona árfolyama, szemben a forinttal, a lengyel zlotyval, vagy a román lejjel, mivel az említett valuták árfolyama egyrészt leértékelődött, másrészt erősen ingadozik.
A magyar gazdaság jelenlegi növekedési potenciálja 2 százalék, amihez az európai uniós források 1,5 százalékkal járulhatnak hozzá, s ehhez társulhat a bizalom, mint további 1,5 százalékos növekedési tényező - mondta Csaba László közgazdász professzor. Hozzátette: a gazdaságkutató intézetek ősszel még 2-3 százalékos növekedést jeleztek 2009-re, az utóbbi hetekben készült prognózisaik viszont túlzó pesszimizmust sugallnak.
Az akadémikus szerint a legnagyobb gond a gazdasági növekedés lassulása, hiszen már 2004-2006 között is csak expanzív költségvetési politika mellett sikerült fenntartani a négyszázalékos GDP-növekedést. Csaba László a stagflációt, azaz a stagnálás melletti inflációt nevezte a válság igazi veszélyének s azt javasolta, hogy Magyarország tűzze ki az euróbevezetés céldátumát.
Marad a gyes, a gyed, az eva és az ekho
Gyurcsány: Ne játsszunk tovább óvodásat
Ezermilliárdos átcsoportosítást tervez a kormány
"Nyugodtan kockáztasson meg egy választást, miniszterelnök úr!"
Az SZDSZ javaslata: négypontos csomag
Veres: a kormánynak kell korrigálni a költségvetést
MDF: Ez a válság az utolsó figyelmeztetés
MTI
A választásra jogosultak száma alapján jogos Pest vármegyének a további két képviselő, de nem indokolt ugyanennyit elvenni Budapesttől. 
