Fazekas Sándor szerint a magyar mezőgazdaság 2013-ban jobban teljesített, mint a korábbi években, amit az is jelez, hogy a harmadik negyedévben tapasztalható 1,8 százalékos GDP-növekedéshez jelentős, csaknem 50 százalékos mértékben járult hozzá az ágazat.
A vidékfejlesztési miniszter elmondta: az első negyedévben a mezőgazdaság 12, a másodikban 17, míg a harmadik negyedévben 15 százalékkal növelte a teljesítményét, és várhatóan a negyedik negyedévben is a 10 százalékot jóval meghaladó mértékben emelkedik majd az ágazat teljesítménye. Így az agrárgazdaság várhatóan olyan jelentősen járul majd hozzá az ország bruttó hazai össztermékének (GDP) növekedéséhez, mint 2011-ben. A mezőgazdasági számlarendszer első előzetese szerint a mezőgazdaság 2013-as kibocsátása 2 265 milliárd forintra nő a múlt évi 2 173 milliárd forintról. Ez mintegy 4 százalékos növekedést jelent.
|
Már megtervezték a következő éveket
A miniszter szerint Magyarországon a mezőgazdaság teljesítménye számottevően hozzájárul a GDP alakulásához. Ezért az ágazatban dolgozók jó munkája igen fontos, a szaktárca pedig minden segítséget megad ehhez. Fazekas Sándor az adminisztráció csökkentését, továbbá a különböző hitelkonstrukciókat és támogatásokat, illetve az egyes ágazatok jogi szabályozásának rendbetételét hozta példaként.
Fazekas Sándor úgy látja, hogy az agrárium jó teljesítményének növelése érdekében a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) ez év végére befejeződött a 2014-2020-as uniós költségvetési időszak 30 stratégiai tervdokumentumának kidolgozása. A feladatot a VM az Új Széchenyi Terv Államreform Operatív Programjának pályázatán nyert 140 millió forintos európai uniós társfinanszírozású forrás felhasználásával végezte el.
A szakemberek 13 stratégiai dokumentumot és 17 hatástanulmányt készítettek el a tárcához tartozó meghatározó területeket elemezve. Így stratégiát dolgoztak ki többek között a sertéságazat valamint a zöldség-gyümölcs szektor fejlesztésére, a biológiai sokféleség megőrzésére, az élelmiszeripar modernizálására, a természetvédelemre, az agrár-innovációra és a 2014-20. közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési feladatokra is.
Az élelmiszeriparra sokat költenek
Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a kormány földbirtok-politikai céljainak középpontjában a családi gazdaságok, az agrár-középosztály megerősítése áll. Ennek érdekében dolgozták ki - és fogadta el az Országgyűlés - a mezőgazdasági földek forgalmáról szóló jogszabályt. A miniszter szerint az új földtörvény korszakváltást jelent. Emellett meghirdették a Földet a gazdáknak! elnevezésű programot, amelynek keretében 250 ezer hektár állami földet adnak haszonbérbe. A programban eddig mintegy 3 ezer szerződést kötöttek meg, a nyertesek közel 70 százaléka családi gazdálkodásban műveli a termőföldet.
A miniszter kiemelte: a 2014. január 1-jével kezdődő új uniós költségvetési időszakban az egyik legfontosabb feladat a magyar élelmiszeripar fejlesztése, hogy a Magyarországon megtermelt mezőgazdasági cikkeket minél magasabb feldolgozottsági fokon lehessen piacra vinni. Ezért az élelmiszer-ipari fejlesztések értéke 2020-ig Magyarországon elérheti a több százmilliárd forintot.
|
| 123branex / 123RF Stock Photo |
Több pénzt kapunk az EU-tól
Fazekas Sándor szerint egyre kedveltebbek a helyi élelmiszerek, amit az is jelez, hogy a korábbi 6-8 százalékról 8-12 százalékra emelkedett arányuk a belföldi élelmiszer-fogyasztásban. Ezért a minisztérium megkönnyítette és szorgalmazza, hogy minél több helyi, hagyományos termékeket árusító piac nyíljon országszerte. Továbbá ösztönözni kívánja, hogy a magyar fogyasztók minél szélesebb köre ismerje meg a helyi élelmiszerek fogyasztásával járó előnyöket. Jelezte: a jogszabályok már lehetővé teszik, hogy a helyben előállított élelmiszer-alapanyagokat közbeszerzési eljárás nélkül felhasználhassák közétkeztetésben is.
A miniszter úgy véli, fontos, hogy a vidéki emberek életminősége és az azt szolgáló infrastrukturális feltételek szintén folyamatosan javuljanak. Ezért indították el 2011-ben nemzeti forrásból a Tanyafejlesztési Programot, továbbá az integrált közösségi terek hálózatának megteremtését, a közösségi tereknek otthont adó épületek felújítását és rendbetételét. Hozzátette: a természeti környezet - benne a biológia sokféleség - megőrzése szintén fontos feladat. De fontos az is, hogy az ország természeti értékeit mindenki megismerhesse. A bejárható Magyarország keretprogram fogja össze a gyalogos, a kerékpáros, a lovas és a vízi turizmust. A természetjárás és a természetvédelem szorosan összetartozik, amit az is jelez, hogy az állami erdészetek a jóléti funkció fenntartására a természet megőrzésére nagy hangsúlyt helyeznek.
Fazekas Sándor azt mondta: Magyarország egyértelmű nyertese az uniós Közös Agrárpolitikának (KAP), ezért a kormány minden lehetőséget megragad, hogy a gazdálkodók élni tudjanak a lehetőségekkel. Rámutatott: Magyarország részesedése a KAP forrásaiból 2014-2020. között az előző időszakhoz képest 2,4 százalékról 3,2 százalékra emelkedik. Így 2014-20. között 12,3 milliárd euró áll rendelkezésre, szemben a mostani időszak összességében 10,4 milliárd eurót kitevő forrásaival. A miniszter beszélt arról is, hogy Magyarországnak a génmódosított szervezetektől (GMO) mentességét továbbra is meg kell őrizni. Erről 2006 óta - az akkori 5 parlamenti párt teljes egyetértésével megszületett - országgyűlési határozat rendelkezik. A GMO hazai helyzetéről ITT, ITT és ITT olvashat részletesen.
Hirtelen döntöttek az orosz cég finomítójának jövőbeli állami kontroll alá helyezéséről. 
