Korábbi cikkünkből már kiderült, hogy Magyarországon, sok más területtel ellentétben, a GMO miatt egy oldalra álltak a politikusok, hiszen ellenszavazat nélkül döntötték el, hogy itthon egyáltalán nem lehet génmódosított növényeket termeszteni. Ahogy azt a Nemzet Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a Privátbankárnak elmondta, gazdasági előnyünk is származik, származhat a GMO-mentességből.
Jelenleg világszerte 170 millió hektáron termesztenek genetikailag módosított növényeket. A különböző növényeket alapvetően két célból módosították. Vagy azért, hogy ellenállóak legyenek a gyomirtó-szereknek, vagy azért, hogy a kártevőknek tudjanak ellenállni. Csakhogy miközben a világ egyik felében nem kérdés a GMO jelenléte, aközben Európában nagyon szigorú feltételrendszer szerint lehet termeszteni.
Amerika vs. Európa
Amerikában az elmúlt években rohamosan nőtt azoknak a területeknek az aránya, amelyen GMO-t termesztenek. A valódi ok az FDA (Food and Drug Administration) engedélyezési eljárás elvében keresendő, ami miatt a GM-fajták az elmúlt 17 évben elismerésre méltó karriert futottak be az USA-ban – mondta Heszky László professzor, az MTA tagja.
A módosított kukorica-, gyapot- és szójafajták termőterülete megközelítette a 70 millió hektárt. A génmódosított fajták aránya az adott faj teljes termőterületének százalékában, 2011-ben elérte a 94%-ot a szójánál, 73%-ot a gyapotnál és 65-72 %-ot a kukoricánál. Ez egyben jelzi azt a problémát, hogy a jövőben a GM-terület az USA államaiban már nem vagy csak kis mértékben növelhető, tehát a nagy globális cégeknek új piacokat kell keresniük (pl. Európa), ha termelésüket növelni szeretnék.
Engedélyezési eljárás az USA-ban – EU-tól eltérően - a „lényegi azonosság elvére” alapul (substantial equivalence principle). A lényegi azonosság elve alkalmazásakor azt kell bizonyítani, hogy van, vagy nincs lényeges különbség a módosított és a hagyományos növények fenotípusában, agronómiai tulajdonságaiban és beltartalmában. A növényben kb. 30 ezer gén van. A génmódosított növények 1-2 génben és tulajdonságban különböznek a hagyományostól. A lényegi azonosság elve alkalmazásának magától értetődő következménye volt, hogy az USA-ban nem tettek különbséget a GM és a hagyományos fajták termesztése, kereskedelme és felhasználhatósága (pl. élelmiszer) között – foglalta össze a professzor. A hagyományos és GM-termékek probléma nélkül keveredhettek, GMO-jelölés nem volt, mert lényegileg azonosnak tekintették a GMO-t és a hagyományos termékeket. Az USA-ban ezért - Európától eltérően – fel sem merült az együtt termesztés vagy koegzisztencia problémája
Európában is van, de jelölni kell
.Ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk az engedélyezési eljárás az EU-ban - az USA-tól eltérően - „elővigyázatosság elvére” alapul (precautionary principle). Az elővigyázatosság elve a lehetséges kockázatokból indul ki, függetlenül attól, hogy az bizonyítva van vagy nincs. Tehát az EU szemlélete szerint minden GMO veszélyes, és az előállítónak kell bizonyítania, hogy nem az. A GMO-termékeket emiatt az EU-ban jelölni kell.
Az EU-ban nem csak a boltokban van
Az Egyesült Államokkal szemben Európában a GM-fajták termesztése lényegében el sem kezdődött. A GM-termőterület 2012-ben is csak 100 ezer hektár volt, az USA 70 millió hektárhoz képest. Az elővigyázatosság elve csak bonyolult és időigényes engedélyezési eljárással érvényesíthető.
Nem meglepő ezért, hogy az elmúlt 15 évben az EU-ban összesen csak két szántóföldi növényfaj 1-1 géntechnológiai módosítását engedélyezték termesztésre. Az elmúlt évben csak a MON 810 génkonstrukciót tartalmazó, moly rezisztens GM kukorica hibridek és a BASF kutatói által előállított „genetikailag optimalizált” keményítő tartalmú burgonyafajta az AMFLORA voltak termeszthetők – hangsúlyozta Heszky László.
A polcokon is ott a GMO
Fontos hangsúlyozni, hogy élelmiszerekben kizárólag az EU-s engedélyezési eljárást követően engedélyezett GMO-t lehet felhasználni – hívta fel a figyelmet a Nébih a Privátbankárnak küldött összefoglalójában. Az élelmiszerekben előforduló engedélyezett GMO-t kötelező jelölni az EU-s előírások szerint, amennyiben az élelmiszer valamelyik összetevője, vagy egyetlen összetevős élelmiszer esetében az élelmiszer 0,9 százaléknál nagyobb mennyiségben tartalmaz GMO-t.
Tehát, amennyiben a fenti küszöbérték alatt van a GMO az egyes összetevőkben vagy az egyetlen összetevőből álló élelmiszer esetében az élelmiszerben - feltéve, hogy ez az előfordulás véletlen és technikailag elkerülhetetlen - a GMO-t nem kell feltüntetni.
A hatóság szerint engedélyezett GMO-t tartalmazó legfontosabb élelmiszerek a következők lehetnek: kukoricatartalmú élelmiszerek esetében főként a nem magyar eredetű kukoricát tartalmazó élelmiszerek, szójatartalmú élelmiszerek, vörösáruk (párizsi, virsli, stb.), rizs (főként a Kínából származó rizs), gabonaalapú termékek, lenmag.
|
| aratás |
EU vs. GMO, termeszteni nem, de importálni lehet?
A fogyasztás és a termesztés engedélyezési eljárásai eltérőek, mert a kockázatok is különbözők. Az élelmiszer és takarmány célú felhasználás esetében az élelmiszer-biztonsági szempontok, a termesztési célú felhasználás esetében a termesztésbiztonsági kockázatok a meghatározók Ahogy fentebb már írtuk, két módosított növényt lehet termeszteni, mást nem. Importálni viszont több lehetőség is van – hívja fel a figyelmet Heszky László. számos GM szójafajta és kukorica hibrid stb. importját engedélyezték, illetve engedélyezésük folyamatban van élelmiszer-adalékként, vagy takarmányként.
Úgy lehet ártalmas a GMO, hogy nem ártalmas?
Az elmúlt évtizedben, az állati eredetű fehérje források egy részének használatát az állatok takarmányozásában az EU betiltotta. Ezt a takarmány-összetevőt egész Európában import szójaliszttel tudják helyettesíteni. Csakhogy az import szója nagy része, ugye GMO.
A professzor szerint a transzgénikus szójafajták abban különböznek a hagyományostól, hogy toleránsak egy totális gyomirtó-szerre, a glifozátra. A toleranciát egy mutáns gén okozza, ami biztosan(!) nem veszélyes az emlősökre, tehát sem a GM-szóját fogyasztó állatokra, sem azokat fogyasztó emberekre. Vagyis a transzgénikus (GM) szóját nyugodtan fogyaszthatjuk – foglalta össze a Heszky László. A glifozátnak viszont komoly károsító hatása lehet az emlősökre, beleértve az embert is, amennyiben a glifozáttal permetezett GM-szója sejtjei szermaradvány formában még tartalmazzák a hatóanyagot.
Hogy lehet 8 százalék a GDP-deflátor, ha az infláció csak 3,7 százalék? Így akarnak megfelelni a stabilitási törvény által előírt kötelezettségnek? 
