Az ukrán-magyar határ melletti Tiszaújlakon működő sertéstelepen augusztus 28-án 10 állat hullott el afrikai sertéspestis (ASP) megbetegedésben - a Privátbankár.hu-n itt számoltunk be az esetről. Ahogy az a térképen is látszik, a tiszaújlaki sertéstelep légvonalban legfeljebb egy kilométerre van a magyar határtól:
A megbetegedett állatok étvágytalanok, belázasodnak, testükön vérzések jelennek meg és szinte kivétel nélkül elhullanak. Az afrikai sertéspestist gyógyszeresen nem lehet kezelni, fertőzés esetén az egész állományt le kell ölni. A kór emberre nem veszélyes, de az érintett országokkal szemben jelentős bevételkiesést okozó kereskedelmi korlátozások lépnek életbe.
A vaddisznótól a szalonnáig: hogyan juthat be a vírus az országba?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal összefoglalója szerint a betegség vírusa fertőzött vaddisznók, fertőzött házisertések illegális szállításával vagy az azokból készült húskészítményekkel kerülhet be Magyarországra.
Az ukrán-magyar határátkelőhelyeken 2014 óta fertőtlenítik az országba belépő járműveket, és fokozottan ellenőrzik a személyes poggyászt; az állati eredetű élelmiszereket elkobozzák. Erre nagy szükség is van: hiába tilos, rengetegen próbálnak meg húskészítményeket behozni Magyarországra >>
Belföldön is fokozottan figyelik a hatóságok az állatszállító járműveket az illegális szállítmányok kiszűrése érdekében. A vadászatra jogosultak közreműködésével 2014 óta zajlik a vaddisznóállomány vizsgálata.
Szigorú felügyelet alatt minden vaddisznó
Az országos főállatorvos egyik év eleji határozata további járványügyi intézkedésekről rendelkezett. Az egész országban a sertések elpusztulását, vagy az afrikai sertéspestis gyanúját 24 órán belül jelentenie kell az állattartóknak az állategészségügyi szolgálat felé. A vadászatra jogosultak kötelesek 24 órán belül bejelenteni az állategészségügyi hatóság felé minden elhullottan megtalált vaddisznót. Ezekből mintavétel történik az ASP vírusának kimutatására, illetve kizárására. Ezen kívül a betegnek tűnő, bágyadt, bizonytalan mozgású vagy senyves vaddisznókat diagnosztikai célból ki kell lőni.
Az ukrán határ mentén található egyes Szabolcs megyei településekre és vadgazdálkodási egységekre elrendelték a vadászatra jogosultak számára a vaddisznótetemek szervezett keresését, a megtalált vaddisznók tetemeinek elásását, a vaddisznó kocák, illetve egy év alatti vaddisznók fokozott kilövését, a zsigerek ártalmatlanítását, illetve a vaddisznók etetésének korlátozását.
Az országos főállatorvosi határozatban felsorolt vadászterületekről valamennyi kilőtt vaddisznóból mintát kell küldeni afrikai sertéspestis kizárása érdekében, a vaddisznótest csak a vizsgálatot követően használható fel.
Tilos moslékkal etetni, dupla kerítést kell húzni
Az ukrán-magyar határ menti településeken felmérték a sertésállományokat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal irányításával. Az állategészségügyi szolgálat munkatársai felkeresték a legveszélyeztetettebb sertéstartó gazdaságokat, ellenőrizték (ellenőrzik) a telepek járványvédelmi zártságát, különös tekintettel a vaddisznóállományoktól történő izolációra, elrendelték a telep és az istállók bejáratánál történő fertőtlenítést, illetve ellenőrizték (ellenőrzik) a mosléketetés tilalmának betartását. Egyúttal tájékoztatást adnak az állattartóknak a betegség tüneteiről és a szükséges óvintézkedésekről.
Ebben a térségben a kültéren tartott sertésállományok tartási helyét kettős kerítéssel kell körülvenni a vadállománnyal való érintkezés megakadályozása érdekében. Ellenkező esetben a kültéri tartást meg kell tiltani. Ezen kívül ajánlott a termőföldről származó gabona 30 napos, illetve az almozásra használt szalma 90 napos tárolása felhasználás előtt. Ezeket az intézkedéseket augusztusban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye román határ menti 10 kilométeres körzetében található településekre és vadgazdálkodási egységekre is kiterjesztették - írta a Nébih.
A járványhelyzet alakulásának függvényében további intézkedéseket is elrendelhetnek az ukrán határ mentén - írta a Nébih.
