2013 első háromnegyed évében több mint 11,6%-kal növekedtek a termőföldárak, így a nominális index értéke (a 2000-ben rögzített 100-hoz képest) elérte a 255,6-ot. A növekedés üteme a 2012-esnél kismértékben lassabb (akkor 13,2%-os növekedés ment végbe az év végére), de összességében folytatódik az erősödés - közölte az FHB a Privátbankárral.
Az előző évhez hasonlóan reálértelemben is növekedtek az árak, az indexérték 120,3-ról 132,9-re, mintegy 10,5%-kal nőtt. A növekedés az új Földtörvény kialakítása során ment végbe, és az annak életbelépése előtti (a várakozások szerint 2014 februárjáig tartó) megnövekedett keresletet tükrözheti.
Az összes 2012-es adat birtokában megállapítható, hogy minden megyében növekedett a termőföldár egy év alatt. A megyék közötti jelentős különbségek évről-évre fennmaradnak. Észak-Magyarországon (Nógrádban, Hevesben, Borsodban) egy hektár termőföld átlagos ára kevesebb, mint a fele a hajdú-bihari területekének.
A hazai művelési ágak közül a legjelentősebb szántó átlagára jelentősen növekedett, átlagosan 823 ezer forintot kellett fizetni egy hektárért (2011-ben 707 ezer Ft/ha-t). A korábban a legdrágább Közép-Magyarországon szinte alig változott az átlagos szántóár, míg Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl és Dél-Alföld régiójában jelentősen, az országos átlagot meghaladóan emelkedett egy hektár ára.
A Nyugat-Dunántúl több mint 1 millió forintos értéke volt a legmagasabb átlagár 2012-ben. A 10 hektár alatti szántóterületek ára hasonlóan alakult: 825 ezer Ft/ha-ra növekedett, ugyanakkor a 10 hektárnál nagyobb területeknél erősebb volt az árnövekedés: 740 Ft/ha-ra emelkedett (629 Ft/ha-ról). A tranzakciók zöme a 10 hektár alatti parcellaméretű szántóföldek volt, hasonlóan a korábbi évekhez. Csupán az adásvételek alig több mint 2,5 százaléka érintett 10 hektárnál nagyobb birtoktestet (2011-ben megközelítőleg 2,7%).
A 2014-ben életbe lépő Földforgalmi törvény meghatározza a magyarországi termőföldpiacot. Átmeneti keresletélénkülés valószínűsíthető 2014-re, amíg a korábbi szabályozás mellett lehet földet vásárolni, eddig az árakban is a korábbiaknál nagyobb emelkedést hozhat a keresleti nyomás. Középtávon összességében inkább stagnáló ár várható, drasztikus csökkenés vélhetően nem következik be a piacon, mivel a termőföld árak szoros összefüggést mutatnak a mezőgazdaság jövedelmezőségével.
Műveléssel és támogatásokkal biztosíthat hozamokat a termőföld. A termelésből származó jövedelem a termőföld árának alapvető tényezője. A mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tételével, a hazai mezőgazdaság fejlődésével még javulhat a jövedelemtermelés. A termőföld hasznosítása mellett az Európai Uniótól kapott közvetlen, ám átalakulóban lévő agrártámogatási rendszernek is jelentős szerepe van a mezőgazdasági jövedelemben.
Magyarország a Közös Agrárpolitika forrásaiból 2020-ig 3,2 százalékra bővítette a részesedését, közvetlen kifizetésekre 8,8 milliárd euró, míg vidékfejlesztésre 3,5 milliárd euró jut. A termőföld spekulatív jellegű, pusztán befektetési célú vásárlása, tartása az új Földtörvény hatályba lépésével vélhetően vonzerejét veszíti. A mostanában megújított bérletű földek tulajdonosai a korábbinál magasabb pénzáramokat is elérhettek. A bérbeadás mellett a termőföld saját hasznosítása szintén jövedelmet termelhet tulajdonosának.
A bevételek ötödét jelentik az Európai Uniótól kapott területalapú támogatások, 2012-ben meg is haladták azt. A szántóért fizetett hektáronkénti eladási árban az éves támogatási összegek aránya meghaladja a 9 százalékot. 2011-ben a búzatermelésből származó jövedelem megközelítette a föld árának 20 százalékát.
Az új magyar Földforgalmi törvény hangsúlyozott célja a termőföldpiac védelme, valamint egy megfelelő gazdálkodói struktúra. A mostani elaprózott birtokszerkezettel szemben a középbirtokokat kívánják megerősíteni, amelyek hatékonyabb üzemmérettel jobb jövedelmezőségűek. Magyarországon a közép és nagybirtokok aránya a legalacsonyabbak között van az EU-ban, messze a tagországok átlaga alatt.
Az MNB is segíti az őstermelőket
A legnagyobb nettó hozzáadott értéket produkáló országok szinte valamennyien a legnagyobb közép- és nagybirtok aránnyal rendelkeznek. A koncentrálódó birtokszerkezet a finanszírozási piacra is jótékony hatást fejthet ki. Egy tőkeerősebb üzem kedvezőbb feltételekkel juthat hitelhez. Magyarországon a reprezentatív mezőgazdasági üzem eladósodottsági mutatója az EU középmezőnyéhez tartozik. Európában Magyarországon a legalacsonyabb a hosszú lejáratú kölcsönök aránya a kötelezettségeken belül. Míg nálunk 47%, addig az EU átlag egy reprezentatív mezőgazdasági üzem kötelezettségeiben majdnem 74% a hosszú, illetve középtávú kölcsön.
Magyarországon az MNB Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően növekedett 2013-ban az éven túli, hosszabb futamidejű mezőgazdasági hitelek aránya. Az FHB várakozásai szerint a hitelprogram második szakaszában (NHP2) szintén megvalósítható beruházási, gépbeszerzési, földvásárlási illetve forgóeszköz finanszírozás révén tovább növekedhet a hosszabb futamidejű hitelek szerepe. Fontos változás, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2014 elejétől az őstermelők számára is megnyitotta az NHP2 - földvásárlásra is igényelhető - finanszírozási lehetőségét.
A jelent derűsebben, a jövőt borúsabban ítélik meg a gazdasági szereplők. 
