A valóság az, hogy azokkal a traktorokkal és más gépekkel, amelyekkel fizikailag be lehet állni egy kútra, tudnak rögzített áron tankolni, de csak az adott kút 20-50 literes vagy forintban megadott limitjéig. A kombájnokat és nagyobb gépeket azonban nem így tankolják meg - például mert be sem férnének a kútra - , hanem a telephelyre szállítanak nekik üzemanyagot. A július végi szabályváltozás óta azonban megszűnt ez a limitált áras kiszállítási lehetőség. (Nem csoda, ha a gazdák augusztus 20-ra országos gazdatüntetést terveznek).
Eddig elméletben úgy működött a dolog, hogy a 7,5 tonnásnál nagyobb járművek nem voltak ugyan jogosultak a hatósági áras üzemanyagra, de a mezőgazdaságiak mentességet kaptak, így telephelyre vagy tartályba is vásárolhattak nagy tételben. A G7 cikke szerint azonban a gyakorlatban eddig sem minden kút volt hajlandó olcsó üzemanyagot kiszállítani, bár sokan azért megtették.
A jelenlegi rendszerben még azok a gazdák sem elégedettek, akiknek a traktorja képes kútnál tankolni.
Az ő problémáikat jól foglalja össze egy komment Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének Facebook-posztja alatt, amiben a fideszes politikus annak örül, hogy a mezőgazdasági erőgépek esetén fenntartják a 480 forintos árat:
“Fenntartja, de hogy?! 20-50 literjével rohangálunk a határból a kutakra nem ritkán 20-30 kilómétereket megtéve, hogy azután 2 óra alatt elégessük a munkában, majd kezdjük elölről?!”
Azt maga az Agrárgazdasági Kamara is megerősítette a G7 kérdésére, hogy "szerintük is csak töltőállomáson a jármű/gép tankjába töltve vásárolhatnak hatósági áron üzemanyagot a mezőgazdaság piaci szereplői".
“A jogszabály, ahogy a piacon értelmezik a szabályozást, illetve amit kommunikál a kormányzat, az egyáltalán nincs szinkronban” – fogalmazott Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára.
Ezért a G7 ebben a helyzetben 3 lehetséges forgatókönyvet tud elképzelni a mezőgazdaságban:
- Az agrártermelők megveszik piaci áron az üzemanyagot, a költségeket pedig beépítik az árakba.
- A cégek egy része bedől, vagy nem végzi el a munkákat a földeken, ami az előzőhöz hasonló módon inflációt is gerjeszt és áruhiányt is okoz.
- Megpróbálnak trükközni.
Becslések szerint Gáza újjáépítése a becslések szerint 30-40 milliárd dollárba kerül, és a második világháború óta nem látott mértékű erőfeszítést igényel. 
