Több célra lehet felhasználni az EU-s támogatásokat, mint az előző ciklusban és összességében jóval nagyobb összeg áll rendelkezésre. A tavaly benyújtott beruházási pályázatok megvalósítása azonban mostanra akár jóval több mint 10 százalékkal is drágult. A kérdés ezért az, hogy a növekvő árak mellett a gazdák bele mernek-e vágni a fejlesztésekbe, ki tudják-e fizetni a szükséges önrészt, derült ki a K&H Agrár Klubon. Az infláció ellen azonban lehet küzdeni tervezéssel és a kivitelezők versenyeztetéssel - írja a K&H közleménye.
A következő EU-s fejlesztési ciklusban, 2023 és 2027 között nagyjából 3000 milliárd forint fejlesztési támogatást pályázhat meg a mezőgazdaság. A széleskörű felhasználás érdekében lazultak a benyújtási feltételek, többen jogosultak az igénylésre és a támogatható beruházások köre is bővült, derült ki az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásáron rendezett K&H Agrár Klubon.
„Az agrárberuházások jelentősen drágulnak, a bizonytalanság miatt pedig a gazdák még nyertes pályázattal a zsebükben is meggondolják, belevágnak-e a fejlesztésbe. Egy tavaly elnyert pályázat esetében ugyanis könnyen elképzelhető, hogy a beruházás megvalósítása mostanra legalább 10, de akár 20-30 százalékkal is drágult a korábbi kalkulációhoz képest. Mivel a támogatási intenzitás jellemzően 50 százalék, ilyenkor az önrész is számottevően emelkedik. Aki azonban most elvégzi a szükséges fejlesztéseket, az néhány év múlva nagy előnyben lehet, modern, innovatív eszközeivel ugyanis hatékonyabban fog tudni termelni a többi piaci szereplőnél”
– fejtette ki Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője a K&H Agrár Klubon.
Dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár felvázolta, milyen eszközökkel küzdenek a növekvő árak ellen.
„Azért, hogy ne a mezőgazdasági szektornak kelljen fizetnie az emelkedő beruházási költségeket, februártól az építési normagyűjtemény alapján elszámolhatók a növekvő költségek. Ezen kívül olyan célokra is lehet pályázatot benyújtani, amelyekre korábban nem – ilyen például a fóliasátor vagy a hűtőház beszerzése”
– magyarázta Dr. Feldman Zsolt.
Nehéz küzdeni az áremelkedés ellen, de lehet
Hacsak nem eszközbeszerzésről van szó, az agrárberuházások jellemzően az építőiparban landolnak. A szektorban azonban égető problémák vannak: az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) felmérése szerint a cégek 83 százaléka szakemberhiánnyal, 77 százalékuk pedig beszerzési nehézséggel küzd. Utóbbi háttérében természetesen a koronavírus-járvány alatt kialakult ellátásprobléma áll, amit tovább súlyosbított az orosz-ukrán konfliktus. Mindemellett a drágulás mértéke szintén jelentős, az építőanyagok árában nagyjából 20 százalékos, fuvarozási költségekben 23 százalékos emelkedésre számítanak év végére 2021 decemberéhez képest. Ezt az árnövekedést pedig a korábban tervezett beruházásokban is meg kell fizetnie valakinek.
„Az emelkedő költségek miatt nagyon hasznos lenne, ha a szerződési gyakorlatba mindenhol, akár már egy 5 millió forint értékű beruházás esetén is beépülne az árváltozások kezelésének módja. Ehhez kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni, amiben le kell fektetni, mi alapján történik majd az árindexálás – vagyis további áremelkedés esetén hogyan lesznek megosztva az extra költségek beruházó és kivitelező között.
Ám a drágulás mértéke a verseny erősítésével is lassítható. Ezt például úgy lehetne megtenni, ha az állami közbeszerzéseken is több, egymástól független árajánlatot kérnének be, illetve ha a magánberuházók is minél több jelöltet versenyeztetnének”
– hangsúlyozta Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
