A Budapest Bank, az MFB Csoport tagja által indított Agrár Gazdasági Index felmérés szerint az agrárszektorban kivárás és enyhe optimizmus tapasztalható. Az agráriumban tevékenykedő kis- és középvállalkozások helyzetét és várakozásait bemutató index jelenleg 2 ponton áll, ami az őszi felmérés eredményéhez képest 7 pontos emelkedés. A gazdák bizakodása mind az árbevétel, mind a beruházási szándék, mind pedig az értékesítési lehetőségek tekintetében érzékelhető. Pénzügyi jellemzőik alapján a szektort továbbra is stabil, tőkeerős vállalkozások alkotják: a napi működésüket főként saját forrásból fedezik, a beruházások finanszírozásában azonban fontos szerepet kapnak az uniós támogatások és a bankhitelek is.
A bank megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet 2015 őszén és 2016 tavaszán reprezentatív kutatás keretében mérte fel az agrárszektorban tevékenykedő kkv-k várakozásait. Az Agrár Gazdasági Index eredménye szerint az agrárszektorban összességében enyhe optimizmus tapasztalható, ami a tavaly év végén mért állapothoz képest javuló trendet (+7 pontos változás) mutat. Az ágazaton belül főleg a fiatalabb, és a növénytermesztéssel foglalkozó gazdák, valamint a kisebb gazdaságok körében mérhető nagyobb mértékű derűlátás, a nagyobb gazdaságok és az állattartók várakozásai mérsékeltebbek.
| Agrár Gazdasági Index. Forrás: Budapest Bank |
„Amennyiben az év hátralevő része is a jelenleg tapasztalható tendenciák mentén alakul, úgy 2016-ban, jó termelési eredmények és viszonylag alacsony árak mellett átlagos évet fognak zárni a mezőgazdasági termelők” – értékelte az eredményeket Császi Róbert, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője.
„Az eredmények jelentős javulásához a kedvező időjárás mellett szerencsés világpiaci fordulatokra is szükség lesz” – tette hozzá a szakember. Császi Róbert rámutatott: „A növénytermesztők pozitív várakozásai mögött egyrészt a kalászos gabonák kedvező terméseredményei, másrészt a kukoricatermesztők országos viszonylatban kedvező kilátásai állnak. Az állattartók hangulatát elsődlegesen a tartósan alacsony tej- és élősertés árak határozzák meg.”
Az Agrár Gazdasági Indexen belül három részindexet határoztak meg: siker, beruházás és kereslet. A siker részindex – amely az idei pénzügyi eredménnyel (árbevétellel és profittal), valamint a hatékonysággal kapcsolatos várakozásokat tükrözi, – a tavalyi eredményekhez viszonyítva jelentős javulás mutat, és pozitív várakozásokat takar (2 ponton áll, +21 pontos változás). A fiatalabbak és a legfeljebb 300 hektáron gazdálkodók az átlaghoz képest valamivel jobb eredményekre számítanak idén. A beruházási szándék a tavaly mérthez hasonlóan 8 ponton áll, ami relatív stabil beruházói arányt takar. A kereslet részindex – amely az értékesítési árak alakulását és az értékesítési lehetőségeket összegzi, – -4 ponton állt idén tavasszal, ami gyakorlatilag változatlan a tavaly év végén mérthez képest (3).
Erősödő beruházási szándék
2015-ben minden második agrárvállalkozás valósított meg beruházást, jellemzően 50 millió Ft alatti összegben. A megkérdezett vállalkozók fele ugyanolyan értékű beruházást tervez végrehajtani idén is, mint tavaly, 23%-uk pedig jelentősebb fejlesztéssel számol. A tavalyi eredményekhez hasonlóan a kapacitásbővítéssel szemben idén is a technológiai fejlesztések kerülnek előtérbe. A vállalkozások 37%-a tervez korszerűsítést a következő 12 hónapban, azaz növelné jelenlegi technológiai színvonalát, vagy további gépesítésbe ruházna be, kapacitásbővítést pedig a gazdák 9%-a kíván végrehajtani.
A korszerűsítést tervezők kétharmada mezőgazdasági gép vásárlását tervezi, míg a második leggyakrabban említett terv a mezőgazdasági épületek korszerűsítése volt, amit az új technológiai eljárás és az öntözőrendszer kialakítása követ. Az energiahatékonyság is megjelenik a tervek között, a vállalkozások 12%-a említette ezt. Nem meglepő módon a növénytermesztéssel foglalkozók inkább mezőgazdasági gép vásárlását tervezik, míg az állattenyésztéssel foglalkozók az épületek korszerűsítésében gondolkodnak.
„Tapasztalataink szerint az agrárszektorban tevékenykedő kkv-k beruházásaiban komoly szerepet játszanak az Európai Uniós források. Látható, hogy a beruházási szándék megvan, a kivárás mögött kiemelkedő mértékben az EU pályázatok kiírására, ill. a beadott pályázatok eredményére történő várakozás áll. A lassan lezáruló állattenyésztési és kertészeti korszerűsítésre kiírt felhívások, valamint az ősszel megnyíló gabonaszárítók és tárolók létesítését célzó források jelentős lökést adhatnak az ágazat beruházásainak, ezen fejlesztések azonban minden bizonnyal 2017-ben valósulnak majd meg. 2016 a várakozás éve a mezőgazdaságban” – foglalta össze Császi Róbert.
| Nettó árbevétel várakozások |
A Budapest Bank év végén készült felmérése szerint 10-ből 6 agrárvállalkozás legalább akkora árbevételt vár idén, mint tavaly. Minden hetedik vállalkozás árbevételének növekedésére számít, ők átlagosan 15%-os emelkedést tartanak reálisnak. Szintén a növekvő derűlátást mutatja, hogy a tavalyi felméréshez képest idén csökkent a negatív eredményeket valószínűsítő vállalkozások aránya. 2015-ben a vállalkozások 46%-a, idén viszont csak 24%-a gondolja úgy, hogy az előzőnél alacsonyabb árbevétellel zárja az évet.
A felmérés kitér arra is, hogy a gazdák hogyan látják a piaci környezetüket, az értékesítési árak változását, valamint az értékesítési lehetőségeiket. Eszerint a megkérdezettek 64%-a ugyanolyan értékesítési árakkal számol, mint az előző évben, közel ötödük alacsonyabb, 17%-uk pedig magasabb árakat vár idén. Az értékesítési lehetőségek terén sem mutatható ki változás a kutatás szerint, a mezőgazdasági cégek 82%-a szerint ugyanis változatlan a piaci környezet. A 18-49 évesek, a 300 hektár alatti földterületen gazdálkodók és a 200 millió forint alatti éves árbevételű cégek 11-12%-a ugyanakkor kifejezetten optimista, és arra számít, hogy idén könnyebben tudja majd értékesíteni termékeit. Császi Róbert szerint a jelenlegi ártendenciák nem támasztják alá a szektor tavaszi, kedvező várakozásait, ugyanakkor nem kizárható egy év végi, kedvező piaci fordulat sem. A kedvező árpozíció kivárását és a sikeres értékesítési lehetőségek megteremtését a készletfedezet bevonása melletti finanszírozással valósíthatják meg a gazdálkodók.
Főként saját forrásból és EU támogatásból fedezik a beruházásokat
Mind a napi működés (69%), mind pedig a beruházások finanszírozásánál (57%) a saját forrás használata a legjellemzőbb finanszírozási forma. A mezőgazdasági tevékenység finanszírozásában ezen kívül a normatív állami támogatások (9%), valamint a banki hitelek (6%) is népszerűek a finanszírozási mixen belül. A beruházások finanszírozásánál árnyaltabb a kép: a beruházók a teljes beruházási költség átlagosan 57%-át finanszírozzák saját forrásból, amit az EU támogatás és a bankhitel követ, ilyen módon a költségek 27%-át finanszírozzák majd a beruházást tervező agrárvállalkozások.
| Finanszírozás formája |
Az agrárvállalkozások beruházásainak finanszírozását tekintve látható, hogy a bankhitel és lízingfinanszírozás (16%) is komoly szerepet játszik, sőt a megkérdezettek a jövőben tovább növelnék (10%-kal) ezek arányát. „Figyelembe véve, hogy számottevő azon beruházások aránya, amelyeknél EU-s forrás bevonása nem lehetséges, egyre fontosabb szerepet fognak betölteni a pénzintézetek a kkv-k beruházásainak finanszírozásában”– tette hozzá Császi Róbert.
Képzett munkaerő biztosítására gyakorlati helyek
A felmérésből kiderült, hogy az agrárcégek 88%-a legalább a mostani alkalmazotti létszámát meg kívánja tartani, 8%-uk pedig bővítést tervez. A bővítés kapcsán ugyanakkor azt is elmondták a megkérdezett agrárvállalkozások, hogy a mezőgazdasági szektorban hiányzik a megfelelő képzettségű, illetve végzettségű munkaerő: az agrárcégek 73%-a tapasztalta ezt a piacon. Ez ellen tesznek is: a megkérdezett vállalkozók döntő többsége saját bevallása szerint leginkább úgy próbálja növelni a képzett munkaerő számát, hogy gyakorlati helyet biztosít (65%). Különösen az állattartással foglalkozók, a fiatalabb gazdák, a nagyobb területen gazdálkodók és a nagyobb árbevételű cégek élnek ezzel a lehetőséggel.
Az orosz hadsereg egy rakétával és 62 drónnal támadta Ukrajnát szerdára virradóra, a légvédelem 33 drónt lelőtt, Kijevben kilencen megsebesültek – jelentette szerda reggel az ukrán légierő. 
