Mi lenne a mezőgazdasággal az olcsó hitel nélkül?

Csak beruházásra adnak hitelt

Az elemzés szerint az agrárium a bruttó hozzáadott értékből 4,4 százalékot adott, a beruházásokban 6,1, százalék a foglalkoztatásban pedig 4,6 százalék volt az aránya. A kihelyezett források legnagyobb része új hitel, és ezen belül is sok a beruházási hitel, a második fázisban 62 százalék. A tanulmány kiemeli, hogy az idei évtől a forgóeszköz-hitel megszűnik, mert az MNB immár kizárólag beruházási célra teszi elérhetővé a konstrukciót.

A programban eddig 650 agrárvállalkozás 65 milliárd forint értékű fejlesztést valósíthatott meg, amihez 30 milliárd forint fejlesztési hitelt használtak fel.  Ez hozzájárult ahhoz, hogy pl. 2014-ben az agrár-beruházások növekedése 16,8 százalék volt az előző évihez képest.

A hitelbiztosító elemzése szerint a mezőgazdasági cégek összes kötelezettségállománya jóval meghaladja az 1000 milliárd forintot, amelyből a bankok az integrátorokon, lízing- és faktorcégeken illetve szállítókon keresztül 61 százalékban finanszírozzák a mezőgazdasági cégeket.  Az integrátori hitelek egy része a szállítók körébe sorolható, így az összes szállítói finanszírozás 26 százalékát tesz ki.

Tovább nőhet

Az Atradius azt várja, hogy az idén tavalyhoz képest 4 százalékkal nő a kötelezettségek állománya.  Ezen belül a rövid lejáratú kötelezettségek 5,7 milliárd forinttal (alig több mint 2 százalékkal) csökkennek, a hosszú lejáratú kötelezettségek pedig 19 milliárd forinttal, azaz 18,6  százalékkal nőnek 2016-ban.

„Lényeges, hogy itt nem csak az eddigi jó teljesítményről beszélhetünk, hanem a jó kilátásokról is. 2020-ig az élelmiszeriparban és a mezőgazdasági termelésben is jelentős, 10 és 20 százalék közötti növekedést várunk. Ráadásul a refinanszírozás idei szabályai új lehetőségeket nyújtanak az exportban is, mondta Vanek Balázs.

Bizonytalan, mi lesz 2020 után

Fontos tudni, hogy a mezőgazdaság a 2015–2020-as időszakban 2715 milliárd forint közvetlen, illetve 1250 milliárd Ft agrár- és vidékfejlesztési támogatásban részesül, amelyből 2016-ban több mint 800 milliárd forintnyi pályázatot hirdetnek meg.  Ezért érdemes most pályázniuk az agrárcégeknek, mert nem biztos, hogy 2020 után lehetőségük lesz EU-támogatásokhoz jutni a jelenlegi feltételekkel.