Magyarország legdinamikusabban fejlődő diszkontáruházlánca a magyar mezőgazdaság és a termelők elkötelezett támogatója, hiszen a lehető legtöbb termék esetében hazai forrásból szerzi be az üzleteiben kapható élelmiszereket. A vállalat a nyári főszezonban zöldség-gyümölcs kínálatának több mint 80 százaléka hazai forrásból szerzi be, akárcsak teljes szortiment frisshús-kínálatát, illetve immár 66 alapvető tejtermékét.
Az áruházlánc 2023. július 3-átől kizárólag magyar forrásból származó dinnyét fogad biatorbágyi logisztikai központjában, így napokon belül valamennyi üzletében hazai forrásból érkező görög- és sárgadinnyével várja vásárlóit. Az Aldi idén kétféle sárga- és kétféle görögdinnyét kínál vásárlói számára. Azok, akik szeretik a sárgadinnyét, választhatnak a hagyományos, narancsszínű húsú CANTALOUPE és a népszerű cukordinnye, vagyis a fehér húsú GÁLIA között, ez utóbbi július közepétől lesz elérhető. A görögdinnye esetében az Aldi kínálata a hagyományos sötétzöld és a mag nélküli változatokból áll.
Az Aldi az elmúlt időszakban mintegy 200 millió forintos beruházásból átalakította áruházai zöldség-gyümölcs bútorzatát, és mobil, kerekeken álló, háromszintes polcokat telepített minden olyan üzletében, ahol erre fizikailag lehetőség volt. Az új polcok még kényelmesebb bevásárlást, nagyobb árumennyiség prezentálását és egyszerűbb árufeltöltést tesznek lehetővé.
„A magyar termelőknek biztos felvevőpiacot kínálunk belföldön, hiszen amint lehet, kizárólag hazai forrásból szerezzük be a dinnyét. Idén görögdinnyéből közel 40, sárgadinnyéből pedig mintegy 15 százalékkal többet tervezünk eladni, mint tavaly” – mondta Bernhard Haider, az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatója. „A látványpékségeink és a frisshús-hűtők megújítására fordított mintegy 5 milliárd forint után a zöldség-gyümölcs pultjainkat is modernizáltuk, a 200 millió forintos beruházás részeként szinte minden üzletünkben immár 3 polcos pultok teszik egyszerűbbé a vásárlást” – tette hozzá.
A Világbank prognózisa szerint a politikai bizonytalanságok és a gyenge gazdasági növekedés miatt a globális nyersanyagárak 2026-ban hatéves mélypontra esnek. 
