Nagyjából ezermilliárd forint a finanszírozási igénye a mezőgazdaságnak évente – mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, Feldmann Zsolt. Az ezermilliárdból nagyjából 400 milliárdot finanszíroz a hazai bankrendszer. A szaktárca az Agrár Széchenyi Kártyával is próbál segíteni, amely 2011-ben indult el. Az eddigi adatok szerint indulás óta 5 milliárd forintos hitelkeretet nyitottak, ez átlagosan hatmillió forintot jelent gazdálkodónként.
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány összesítése szerint tavaly több mint 110 milliárd forintnyi kezességgel biztosított hitelállományt helyeztek ki. A kezességgel biztosított szerződések átlagos összege 20 millió forintot tett ki, ami az előző évhez képest például csökkenést mutat. Többnyire forgótőke finanszírozását szolgálták.
Divatos lett az agráriumot finanszírozni
|
| Bakó Dániel Forrás: mnvh.eu |
Valóban nagy szükség van a hitelekre az agráriumban – mondta a Privátbankárnak Bakó Dániel, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (Agrya) Kertészeti és Termelői Szervezeti Tagozat elnökségi tagja, aki emellett finanszírozási kérdésekkel is foglalkozik. Szerinte divat lett az agráriumot finanszírozni, de az áttörés egyelőre elmaradt.
A szakember szerint sokszor azért van szükség a hitelre, mert adott esetben egy év is eltelik, mire a gazdálkodó visszakapja a befektetett pénzt. Egy egyszerű példa: ősszel elvetik a gabonát. Aratni azonban csak ilyenkor, nyár közepén szoktak. Bevétel még mindig nincs, mert ugye a gabonát el is kell adni. Az is nagy kérdés, hogy ez mikor sikerül és mennyiért. Addig viszont tárolni kell valahol, mert a földön nem maradhat. A tárolásnak költsége van, vagyis egy évig csak viszi a pénzt a befektetés, addig pedig meg kell oldani a finanszírozást.
Bakó szerint a termelőknek sokszor nincs elég pénzük, hiszen a növekvő költségeket nem mindig tudják beépíteni az árakba. Ráadásul több ágazat is leépült az elmúlt évtizedekben.
Hiába drága az üvegház, fedezetnek nem jó
Az egyik ilyen ágazat – amely leépült - a kertészet, mondta Bakó Dániel, aki maga is azzal foglalkozik. Fő tevékenységük a paprikatermesztés, de emellett jégsalátájuk is van. A szakember szerint a kertészet elszegényedett, mert az elmúlt évtizedekben nőttek a költségek - nagyjából a 10-szeresére -, miközben az árak a 90-es évek szintjén maradtak. Közben hiába nőtt a technológiai fejlettség, az csak részben kompenzálta a lemaradást, az olló – a költségek és a bevétlek között - folyamatosan nőtt.
Kézenfekvő és szükséges megoldás a hitel. Csakhogy, egy egységnyi pénzhez, 2-3 egységnyi fedezetet kérnek a fiataloktól – mondja Bakó. Sok gazdálkodónak a ház az egyetlen olyan vagyona, amit fedezetnek felkínálhatna, de azt nem szívesen teszik. A növényházat ugyanis nem fogadják el fedezetként, mert a biztosítók szerződnek rá. Hiába jelent nagy értéket, négyzetméterenként akár 30 ezer forintba is kerülhet, elkészül.
A szövetkezetekre számíthattak eddig
Bakóék gazdasága tudott hitelt felvenni, de azt mondja, hogy komoly munka volt benne. Az egyik hitelszövetkezettel vannak kapcsolatban, amely a beruházásoknál tud segíteni Az elmúlt tíz évben már kialakult egy személyes kapcsolat és együttműködés. A szövetkezet folyamatosan figyeli a vállalkozás működést, hiteltörlesztést.
| Jakab István, a MAGOSZ elnöke a Privátbankárnak ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy meg kell várni, hogy befejeződjön a takarékszövetkezeti integráció, mert az lesz majd a kulcsa a vidék finanszírozásának. Az elnök szerint ugyanis fontos lesz a megfelelő finanszírozás az ágazatban. |
Bakó szerint hiába vannak például a takarékszövetkezetek, vagy a hitelszövetkezetek, amelyek hiteleznek, ha adott esetben nincs elég likvid tőkéjük. Ekkor kerül képbe a bank. Csakhogy ott már sok esetben nincs meg az a személyes kapcsolat, mint például a szövetkezeteknél. Többek között ezért is aggódnak a takarékszövetkezeti rendszer átalakítása miatt. Attól tartanak ugyanis, hogy hiába lesz az évek alatt kialakult kapcsolat, ha a dönteni a központban fognak majd.
Ha megszűnik a helyi hitelbírálat a takarékszövetkezeteknél, az nagy problémát jelenthet, ráadásul Bakó szerint akár visszaélések is lehetnek.
Jelentős változás előtt az ágazat?
Bakó szerint van olyan ország, ahol az állam bújtatva, de plusztámogatást ad a termelőknek. Ott van például Hollandia. Mivel az országban kevesebb a napfény a szükségesnél, pótmegvilágítást kell alkalmazniuk a termelőknek. Ők azonban nem áramot vesznek, hanem gázt, amit elégetnek és áramot, valamint hőt állítanak elő. Itt jön a képbe a támogatás. A termelők által előállított energia maradékét betáplálják a nagy, központi rendszerbe. És itt a trükk, a gazdáknak ezért az energiáért a piaci árnál 30 százalékkal nagyobb árat fizetnek.
A pénz azonban nemcsak a működés szempontjából fontos, teszi hozzá a szakember. Azért is, mert – becslése szerint 5 éven belül jelentős változások lehetnek világszerte. Ahogy nő a föld népessége, úgy nő az élelmiszer iránti kereslet is. Azt pedig valakinek meg kell termelnie.
Az éves áremelkedés pedig az áprilisi 6,9 százalékos szintről 0,2 százalékra mérséklődhet. 
