Felhőszakadás, jégeső, szélvihar, ónos eső… Csak néhány, a 2014-es természeti csapás közül, amelyek Magyarországot sújtották; összességében elmondható, hogy az elmúlt évet a rendkívül esős, viharos időjárás jellemezte. Nem csak a természeti elemek okoztak azonban károkat, az év során megfigyelhető, hogy minden hónapban más-más káresemény képviseltette magát jelentősebb számban.
Hónapról hónapra
Januárban történt a a legtöbb betöréses lopás és háztartási robbanás, az elemi károk közül a földrengés mutatta meg erejét. A február viszonylag nyugodtan telt, ebben a hónapban történt a legkevesebb káresemény.
A 2014-es szélsőséges időjárási periódus a március közepi szélviharral kezdődött, májusban pedig Ivett és a többi vihar okozott károkat, mindez azonban még csak bevezetője volt a nyári égi áldásoknak.
|
| 2014-et a rendkívül esős, viharos időjárás jellemezte, azonban nem csak a természeti elemek okoztak károkat; minden hónapban más-más káresemény képviseltette magát jelentősebb számban. Forrás: Allianz |
Az Allianz lakossági kárstatisztikái alapján májusban 44-szer több viharral kapcsolatos kárbejelentés (csaknem 6500 db) érkezett az Allianzhoz, mint a viharok szempontjából legcsendesebb, januári hónapban (150 db). Ebben a májusi időszakban a második legviharosabb hónaphoz, márciushoz képest is több, mint kétszer annyi kár történt.
Júliusban és augusztusban visszatértek a viharok és a felhőszakadások. Ezekben a hónapokban jelentős károkat okoztak a szélviharok az épületek tetőszerkezetében, de sok esetben betört ablakok, és megrongált redőnyök, homlokzatok árulkodtak a jégeső pusztításáról.
A szeptember a vizek hónapja volt, a víz minden formájában megmutatta magát: nem csak felhőszakadások és ezzel összefüggésbe hozhatóan árvizek és beázások formájában, de a legtöbb csőtörés is ebben a hónapban történt (több mint 3500 db). Az Allianz lakossági kárstatisztikái alapján a felhőszakadásokkal összefüggésbe hozható károk darabszáma kiemelkedően magas volt, az előző két év szeptemberi átlagának csaknem harmincszorosára ugrott.
Októberben az üvegtörésre, decemberben pedig az elveszített kulcsok miatti zárcserére fizetett az Allianz. Meglepőnek tűnhet, de 2008-ig visszamenőleg megvizsgálva az előző éveket, azt látjuk, hogy minden évben decemberben történik a legtöbb zárcsere. A meghitt ünneplést sajnos nem csak az elhagyott kulcsok, de az adventi gyertyák és a karácsonyfával kapcsolatos tűzesetek tették emlékezetesebbé.
Érdekességek az Allianz kárrendezése kapcsán
- Ha a 2014. szeptemberben bekövetkezett vizes károkkal (felhőszakadás, árvíz, beázás, csőtörés) kapcsolatosan kifizetett összeget egymás mellé tett ötforintosokra bontjuk, akkor a vonal mentén eljutunk Budapestről Londonba; ezekre a károkra egész évben kifizetett ötforintosok mentén pedig Los Angelesig utazhatunk.
- Ha minden csőtörés kárbejelentés után 1 méter vezetéket cseréltek volna ki 2014-ben, a csövek együttes hossza meghaladná a Föld legmagasabb pontjának, a Mount Everestnek a négyszeresét.
- A legtöbb káresemény Budapesten történt (csaknem 25.000 db), több, mint a 6 legkevesebb kárt jelentő megyében összesen (közel 22.000 db).
- Ha az év közben az összes, Allianz által rendezett felhőszakadás károk során az 1 négyzetméterre lehullott csapadékot összeöntenénk, az nagyjából 930 kádat töltene meg, ebből csak szeptemberben 370 kád telt volna meg.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
