Az európai biztosítási és viszontbiztosítási szövetség, az Insurance Europe levélben fordult az Európai Bizottság közlekedésért és iparért felelős alelnökéhez, Antonio Tajanihoz az EB azon tervezett intézkedésével kapcsolatban, amely 2015-től valamennyi új személyautót és könnyű haszongépjárművet kötelezően életmentő e-segélyhívó rendszerrel szereltetne fel. A levélben a szövetség az intézkedés lehetséges, a fogyasztókat hátrányosan érintő hatásaira kívánta felhívni az EB figyelmét - olvasható a Biztosítási Szemlében.
Miként működik az e-segélyhívás?
Az e-segélyhívó súlyos baleset esetén automatikusan tárcsázza majd a közös európai segélyhívószámot, a 112-t, megadva a készenléti segélyszolgálatnak a jármű földrajzi koordinátáit. Ez a technológia a készenléti mentőcsapatok helyszínre érkezését becslések szerint a városokban mintegy 40%-kal, a vidéki térségekben 50%-kal gyorsítja meg.
Az e-segélyhívó manuálisan is működésbe hozható például egy súlyos baleset szemtanúja által egy, a járműben található gomb megnyomásával.
Az elektronikus segélyhívó rendszer új gépjárművekbe telepítésének költségét egyenként kevesebb mint 100 euróra becsülik. Az adatvédelmi aggályok kizárása érdekében az e-segélyhívó rendszer nem teszi lehetővé a járművek nyomon követését. Az eszköz alapvetően alvó üzemmódban van, és nem küld jeleket mindaddig, míg ütközés következtében nem aktiválódik.
A Bizottság egy rendeletjavaslat elfogadását is tervezi, amely előírná, hogy az e-segélyhívó eszközök tegyenek eleget a műszaki előírásoknak annak érdekében, hogy 2015-től valamennyi új személyautóba és könnyű haszongépjárműbe beszerelhetők legyenek, és megszerezzék az Európa-szerte érvényes típusjóváhagyást.
Miért aggódnak a biztosítók?
A biztosítási iparág nevében fellépő szövetség levelében kiemelte annak fontosságát, hogy az autógyártókat kötelezzék arra, hogy a fogyasztók számára szabad választást biztosítsanak a harmadik szolgáltató fél kiválasztására, és megfelelő tájékoztatásban részesítsék őket. Az autóba szerelhető segélyhívó eszközök piacát a szolgáltatók széles rétegei előtt meg kell nyitni – olvasható a levélben.
A szövetség üdvözölte az EB azon döntését, hogy a tagállamok döntésére bízza, hogy a meglévő segélyhívó központokra bízzák a beérkező segélyhívások kezelését, vagy egyéb harmadik félre, az adott ország piaci viszonyainak megfelelően. A javaslat hiányának rója fel azonban, hogy egyéb szolgáltatások hozzákapcsolását is engedélyezi az e-segélyhívóhoz, miközben nem határozza meg annak paramétereit, hogy a fogyasztók miként választhatnak a szolgáltatók és szolgáltatások között.
Az autógyártók azok, akik felszerelik a járműveket a szükséges segélyhívó technológiával, amely utat nyit számukra további kiegészítő technológia, így autómentő hívó, vagy lopás elleni nyomkövető platformok beépítésére is. Mivel az EB nem kívánja kidolgozni a további szolgáltatások paramétereit, az autógyártó fogja kiválasztani a kiegészítő szolgáltatásokat biztosító harmadik felet (például az autómentőt, az alkatrészgyártót, vagy a garázsokat). Ebben a döntésben tehát a fogyasztók szinte biztosan nem jutnak szóhoz.
Másodszor, a fogyasztók jellemzően a biztosítás megvásárlásával, vagy valamely autóklubhoz csatlakozással asszisztencia szolgáltatót is választanak. Az új, e-segélyhívó rendszerrel felszerelt autó megvásárlásával azonban egyúttal a fogyasztó által megbízott partner az autógyártó által kiválasztott partnerre cserélődik. Ez akár dupla fedezetet is eredményezhet, hiszen a létező szerződés lejárata nem feltétlenül esik egybe az új autó megvásárlásával.
Harmadsorban, a szükségszerűen előálló szolgáltató váltás akár a járművek fenntartási költségét is megemelheti, hiszen az ügyfél nem dönthet szabadon a szolgáltató kiválasztásáról. A legrosszabb forgatókönyv szerint a fogyasztó az általa preferált autógyártóval, és az azáltal kiválasztott harmadik szolgáltatóval röghöz kötődik egészen a jármű élete végéig. A járműgyártó azáltal, hogy ő biztosítja az e-segélyhívó technológiát, amely kaput jelent az összes többi kiegészítő szolgáltatáshoz, egyfajta kiemelt pozícióba kerül, hiszen ő döntheti el, melyik szolgáltatót választja. Ez a szolgáltatást nyújtó harmadik felek között jelentősen lecsökkenti a versenyt, amennyiben semmi nem biztosítja a fogyasztók szabad döntését.
Egyéb hatásai is lehetnek a döntésnek
Az e-segélyhívók kötelező bevezetésének egyéb következményei is lehetnek, szakértők szerint döntő lökést adhat a telematikai biztosítások piacának. A telematikai technológia biztosítási piacon történő tömeges elterjedése a szabványosított díjak eltűnését eredményezheti, amely óriási kihívás elé állítaná a különböző ár-összehasonlító oldalakat, melyek mára az egyik legfontosabb értékesítési csatornává váltak világszerte.
Azáltal, hogy egyértelművé válik a kapocs a biztonságos vezetés és az olcsóbb biztosítás között, a telematika az autógyártókat is arra ösztönözheti, hogy az extra biztonsági funkcióval ellátott autók vásárlóinak biztosítási fedezetet nyújtsanak, vagyis ők is betolakodhatnak a biztosítók piacára.
Problémás új EU-javaslat? Balesetnél az autó hívja helyettünk a mentőket
2015-től az EU minden személyautót és könnyű haszongépjárművet e-segélyhívó rendszerrel szerelne fel kötelező jelleggel. A rendszer lényege, hogy baleset esetén azonnal jelez a 112-es segélyhívószámnak. Az európai biztosítók szerint azonban a tervezett szabályozáson van még mit finomítani.
Oroszország titokban szállított finomított kőolajat Észak-Koreába olyan mennyiségben, amely megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsa által meghatározott felső exporttilalmi határt - közölte csütörtökön a Fehér Ház. 
