A biztosítás lényege éppen abban áll, hogy olyan jövőbeni eseményekből eredő károkra nyújt fedezetet, amire alapból nem vagyunk felkészülve. Olcsóbb lehet az élet lakásbiztosítás nélkül persze, csak ha leég az ingatlan, akkor már bánhatjuk, hogy nem biztosítottuk be magunkat előre. A biztosítás tehát az értékek megőrzését célozza, a kiszámíthatóságot: ilyen szinten pedig befektetés.
Lehetett volna egyszerűbben is
Épp ezért mutat rossz példát az állam, ráadásul éppen akkor amikor különadóval sújtja a kötelező biztosítást. Persze annak is megvan a maga pikantériája, hogy épp a "kötelező" alól húzza ki magát az állam. Mint korábban beszámoltunk róla, úgy tudjuk, az "alapötlet" a honvédelmi tárcától érkezett. A HM járműveinek egy része nincs is használatban, csak ritkán. Nagyobb káresemény - szerencsére - az elmúlt években nem történt, így a szaktárca úgy kalkulált egyszerűbb lenne ki sem fizetni a biztosítási díjat, csak a károkat, jogos igény esetén. Az elgondolást végül az összes állami autóra ráhúzták. Hamarosan kiderül, hogy pontosan hány járművet is takar mindez, hiszen a honvédég logisztikai központjának nyilvántartást kell készítenie az állami tulajdonú gépjárművekről. Ezt a listát majd Brüsszelbe is postázni kell. Ha a spórolás oldaláról nézzük azonban, egyszerűbb lett volna csak szimplán egy olyan listát küldeni az EB-nek, melyben a kötelező fizetése alól felmentett állami járműveket veszik számba. Erre az európai jog szerint, törvényváltoztatás nélkül is lett volna lehetősége a kormánynak.
Mint beszámoltunk róla, az állami géppark kárügyeivel kapcsolatban a HM illetve a honvédség fog eljárni. És egy biztosító - úgy tudjuk ugyanis, hogy "kárrendező szervezetként" egy üzleti biztosítót is segítségül hív az újfajta feladatok ellátására a honvédelmi tárca, erre pedig tendert írtak ki. A CIG Pannónia Biztosító pedig a napokban a kárrendező tevékenység folytatásához szükséges engedélyt is megkapta - könnyen lehet, hogy a biztosítási piac egyetlen magyar szereplője lesz a befutó végül.
Kiírtak egy tendert
A tenderről amúgy nem találtunk leírást a HM honlapján, sőt arra vonatkozó háttérszámítást sem, hogy milyen kalkulációk alapján gondolja úgy a szaktárca, hogy a január 1-től életbelépő szabályozás majd kifizetődőbb lesz. Az erre vonatkozó kérdéseinket már megküldtük a szaktárcának, de választ még nem kaptunk.
Okosan csinálta a BKV?
A biztosításon spórol a BKV is, a súlyosan eladósodott közlekedési cég 50 milliót takarít meg a szerződés felmondásával. Mint a cégnél kérdésünkre válaszolva elmondták, a Generali-Providenciával "csak" az utas-baleset-biztosítást mondták fel. A cég tevékenységéhez kapcsolódóan továbbra is rendelkezik a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-nél kötelező gépjármű felelősségbiztosítással, a vasúti társaságok felelősségbiztosításával , valamint általános és szolgáltatói felelősségbiztosítással, így a BKV miatt bekövetkezett károk ezek alapján kerülnek rendezésre majd a jövőben. A BKV flottája ugyanis nem állami flotta. És így "spórolni" talán ésszerűbb is, mert az állami járművek biztosításának újraszabályozásának logikáját követve a BKV-t is mentesíthették volna a fizetési kötelezettség alól...
A megspórolt biztosítási díj csak látszólag teszi olcsóbbá például az állami gépjárművek fenntartását. A biztosítóknak viszontbiztosításokkal lehetőségük van a költségek és a kockázatok elporlasztására, az állam ezt nem tudja megtenni. A külföldön szolgálatot teljesítő gépjárművekre ezután is fizetni kell, kötelező nélkül ez igen drága mulatság is lehet akár. Az üzleti biztosítókat ráadásul így sem zárták ki a rendszerből, hiszen kárrendező szervezetként egyikük részt vesz majd a kárrendezésben - nyilván nem ingyen.
Rossz példa: a biztosításon spórolnak az közcégek
Az állam jövőre 30-40 ezer gépjárműve kötelezőjét spórolja meg, és baleseti adót sem fizet éppen emiatt. A Honvédség és a rendőrség gépjárművei sem lesznek biztosítva. A BKV pedig a Generalival szakított, igaz csak részben, így 50 milliót spórolt meg.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
