Bár a dollárhoz vagy a svájci frankhoz képest még többet gyengült a forint, mint az euróhoz képest, ezeknek a devizáknak ma kevés a hatása a gazdaságunkra. Ha olyan mutatót készítünk, amely a külkereskedelmünk összetétele alapján követi a forint értékét, akkor szebb a kép. Főleg egyes kelet-európai devizák miatt.

Peru tavasszal egy darabig Magyarországgal is versenyezve állított fel a szomorú világrekordot a Covid-19 halálozások lakosság-arányos számában, de mára látványosan javult a helyzet. Ennek legalább három oka lehet, és csak az egyik, hogy ott is haladnak az oltásokkal. A vírus azonban nem az egyetlen súlyos problémája az országnak – vannak ugyanis politikusai is.

Irán valutája, a riál heves zuhanásba kezdett, mire a kormány bevezetett egy hivatalos árfolyamot, a szabadpiacot pedig korlátozta. Ezt a módszert mi is jól ismerjük még az előző rendszerből: megoldást nem hoz, legfeljebb feketepiac alakul ki. De mi is vajon a gond Iránban, miért esik az árfolyam?

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap főigazgatója gazdaságélénkítő lépésekre biztatja az EKB-t. A kamaton kívül más eszközöket is tartalmazó intézkedéscsomag alkalmazását tartaná szerencsésnek a már hosszú ideje alacsony euróövezeti infláció elleni küzdelemben Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank elnöke. Ez gyengíthetné az eurót, amit sok exportőr szorgalmaz.