További gazdaságösztönző intézkedések meghozatalára szólította fel az Európai Központi Bankot (EKB) Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója. "Az európai monetáris politikának tovább kellene ösztönöznie a gazdasági növekedést" – mondta a Handelsblatt című német lapnak adott interjúban.
Ki szereti, ha kioktatják?
A megjegyzésre, hogy Mario Draghi, az EKB elnöke nem szereti, ha tanácsokat osztogatnak neki, Christine Lagarde így válaszolt: "én ezt tudom, de mit tudunk tenni? Mi elmondjuk a véleményünket, ha erre van szükség" – mondta. Az újságíró arra utalt, hogy Draghi április elején alig burkoltan bírálta az IMF-et, amely szavai szerint nagyon "előzékeny" volt, és több javaslatot is tett számukra, de az EKB kormányzótanácsának kissé mások az elképzelései. Mario Draghi az amerikai jegybankrendszerre (Fed) utalva hozzátette, az IMF más monetáris intézményeknek is osztogathatna tanácsokat.
Az IMF főigazgatója ugyanakkor elismerően szólt Mario Draghinak az európai válságkezelés során nyújtott teljesítményéről. "Nagyon hozzáértő módon sikerült megtalálni a megfelelő szavakat a megfelelő pillanatokban. Egy szót se hagyott a véletlenre" - magyarázta Lagarde.
Csalóka a jelenlegi béke
Az IMF vezetője az interjúban figyelmeztetett: Európának nem szabad lankadnia a válság elleni küzdelemben, mert a jelenlegi biztonság csalóka. "A hitelezés a bankszektorban még mindig stagnál, különösen az euróövezet déli államaiban. A válságban levő országokban a vállalkozásoknak egyértelműen nehezebb hitelhez jutniuk, mint az eurózóna gazdaságilag erős országaiban. Ezenfelül a tartósan alacsony infláció további kockázatokat rejt" – sorolta.
Hozzátette, az európai országoknak el kell végezniük a házi feladatot: javítaniuk kell a versenyképességükön, strukturális reformokat kell végrehajtaniuk a munkaerőpiacon.
Nem elég a kamatokat piszkálni
Az EKB-nak üzengetett az osztrák jegybank elnöke is. A kamaton kívül más eszközöket is tartalmazó intézkedéscsomag alkalmazását tartaná szerencsésnek a már hosszú ideje alacsony euróövezeti infláció elleni küzdelemben Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) elnöke, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja. Az OeNB nemzetgazdasági ülését követően Bécsben a médiának adott tájékoztatóban elmondta, hogy egy kamatcsökkentés önmagában már kevés lenne, mert nem adna elég erős jelzést a folyamatok lényegi befolyásolásához.
Hangsúlyozta, hogy szerencsésebbnek tartaná egy olyan intézkedéscsomag alkalmazását, amelynek a kamat csak egyik elemét képezné, hiszen az irányadó kamatláb már így is történelmi mélyponton van. Az EKB elnöke, Mario Draghi a múlt héten utalt rá, hogy az EKB következő kamatdöntő ülésén a monetáris politika további lazítására lehet számítani, ami találgatásokat indított el a piacon egy újabb kamatcsökkentés mellett egyéb likviditási intézkedések alkalmazásáról, illetve esetleges értékpapír vásárlásokról.
Gyengítsd az eurót, ne siránkozz
Az EKB korábban két százalékos inflációs célt tűzött ki maga elé, ettől azonban az infláció mértéke messze elmarad. A legfrissebb euróövezeti inflációs adatok a júniusi kamatdöntő ülésre már ismertek lesznek. Nowotny nem ért egyet a német "bölcsek tanácsának" tagja, Peter Bofinger javaslatával, amely szerint az euró árfolyamának leszorítása érdekében az Európai Központi Banknak nagy tételben kellene amerikai állampapírokat vásárolnia. Ez szerinte ellentmondana az érvényes szabályoknak.
Nowotny szerint az osztrák iparnak nem jelent gondot az euró árfolyama, mivel jó állapotban van. Más országok azonban nem biztos, hogy meg tudnak birkózni a problémával. "Tudomásul kell azonban venni, hogy az árfolyamok változnak. Ilyen világban élünk" - hangsúlyozta az osztrák jegybank elnöke, hozzátéve, hogy az árfolyam-ingadozások jelenlegi nagyságrendjében nem lát semmi drámait.
De ha egyszer nincs árfolyamcél
Az utóbbi időkben a francia exportőrök tiltakoztak a leghangosabban az euró árfolyamának erősödése ellen, de már német vállalatok is kezdték hallatni a hangjukat. Az EKB elnökhelyettese, Vitor Constancio legutóbb újságíróknak tett nyilatkozata szerint nem arról van szó, hogy az Európai Központi Bank ignorálná a problémát, hanem arról, hogy nincs kitűzött árfolyamcélja.
Mindössze 1-2 forint a különbség. 
