(Tudósítás Peruból, a szerző felvételeivel, 1. rész.)
Peru és Magyarország tavasszal egy időben egymással is versenyezni látszott a százezer főre eső Covid 19-halálozások számában, de egy statisztikai módszertani módosítás után Peru meredeken elhúzott és egyértelmű világelső lett. A nyáron azonban – ami itt tél, bár többnyire enyhe – lényegesen javult a helyzet.
A legutóbbi adatok szerint meghalt eddig 198 523 beteg, a legutóbbi 24 óra alatt 35 újabb halálos áldozatot jegyeztek fel. (A két és félszer akkora lakosságú Németországban 39-et, Magyarországon pedig három nap alatt csak kilencet.) A legrosszabb időszakban, április-májusban napi 1000-1150 halott is volt.
Tripla maszkkal az utcákon
A javulás alighanem részben arra vezethető vissza, hogy egyrészt nagyon sokan természetes immunitást szereztek, azaz átrobogott rajtuk a vírus az utóbbi egy évben vagy korábban. Másrészt eléggé drákói intézkedéseket vezettek be, arcvédő álarc, vagy dupla maszk lett az alapfelszerelés a nyilvános helyeken, lázmérés az intézmények, boltok kapujában, kötelező kéz– és cipőfertőtlenítés stb. Harmadszor pedig az oltásokkal is sokat haladtak, a napokban már a 30 év körüliekhez is elértek.
Sinopharm, Szputnyik, lambda és mű
Beoltottak eddig 11,2 millió embert, ami a lakosság pont harmada, ebből 8,6 millió kapott két adagot. De még ebben a hónapban nagyon sok, 12,8 millió oltást várnak, Sinopharm, AstraZeneca és Pfizer típusúakat. Szó van róla, hogy a magukat beoltató 60 éven felülieknek anyagi kompenzációt is adnának. Tárgyalnak arról is, hogy orosz Szputnyik V oltást gyártanának az országban.
Most, szeptember elején még mindig szinte mindenki maszkkal közlekedik, sokan dupla maszkkal, de már jóval kevesebben vannak, akik arcvédő álarcot húznak. Változatlanul akadnak bőven intézmények, ahová csak hőmérséklet-mérés és kötelező kézfertőtlenítés, alkoholos lábtörlés után lehet bejutni. (A postától az orvosig, múzeumokig és plázákig, sőt egyenként az abban levő boltokig.)
A sajtóban olvashatók aggódó hangok az új, “Mű” jelzésű vírusvariáns miatt, de sok helyütt megjegyzik, hogy bár azt az oltottak is gyakran elkapják, rendszerint nem betegszenek meg tőle súlyosan. Korábban a Lambda mutáció volt a leggyakoribb az országban, de a Delta is kimutatható.
Nem a vírustól szakad a nemzeti valuta
A Covid azonban csak az egyik Peru nagyon súlyos problémái közül. Ennek jól látható jele, hogy az utóbbi egy évben 13,6 százalékkal, másfél-két év alatt pedig közel húsz százalékkal esett a perui új sol árfolyama. Ennek oka egyrészt az, hogy az ország immár közel két éve politikai válságban van. Négy év alatt négy elnöke volt, de ezen belül volt olyan, hogy egy hét alatt három.
Aki relativizálta a maoista terrorizmust
De igazán nagy mélyrepülést attól kezdve mutatnak a perui eszközök, amióta nemrég a szocialista, sőt gyakran szélsőbaloldalinak nevezett Pedro Castillo elnök került hatalomra. Aki ráadásul miniszterelnöknek olyan személyt nevezett ki Guido Bellido személyében, aki meggyőződéses marxistaként ismert, és még a Fényes Ösvény maoista terrorszervezetről is pozitívan nyilatkozott. (Amely egy több tízezer halottat követelő, itt rendszerint csak “terrorizmus” néven emlegetett polgárháború főszereplője volt korábban.)
Elértéktelenednek a részvények?
A részvényesek sem viselték jól a politikai változásokat. A következő tőzsdeindex-grafikonon az látszik, hogy egy év alatt öt százalékkal emelkedett ugyan a Limai Értéktőzsde irányadó indexe, de csak a zuhanó helyi devizában. Dollárban már két számjegyű esést mutatott a helyi részvénypiac, miközben a latin-amerikai régió 24 százalékkal emelkedett USD-ben mérve.
Mindenki menekül a helyi devizából
A Moody's Investors Service augusztus végén Peru adósságának besorolását A3-ról Baa1-re rontotta, jórészt a politikai kockázatokra hivatkozva. (Magyarországé egyébként Baa3, tehát így is két fokkal rosszabb.) De itt korántsem csak a külföldi befektetők vagy nagyrészvényesek reakcióiról van szó.
Egy friss hír szerint valósággal menekülnek a peruiak a betétekből. Az év első hét hónapjában a lekötött bankbetétek állománya 6,8 milliárd új sollal (mintegy 496 milliárd forinttal) csökkent, ami 27,6 százalékos mérséklődés. Vagyis a szóban forgó betétállomány több, mint negyede ment ki.
Az RPP híroldal által idézett szakértők szerint az emberek egy része egyszerűen dollárra váltja a megtakarításait. Az emberek megijedtek a “politikai zajtól”, ami az országban eluralkodott, és félnek, hogy a kormány esetleg hozzányúl a betétekhez.
Ki foszt ki kit?
Aminek annyi alapja van, hogy a magánnyugdíj-pénztárak (AFP-k) államosításához már megtették az első lépéseket. Az új elnök pártja, a Perú Libre programjában lényegében ezek megszüntetését irányozzák elő.
Az államfő a dolgozók kifosztásának nevezte a pénztárakat, sőt modern rabszolgaságnak nevezte a létüket, azt állítva, hogy a befizetések 30 százalékát lenyúlják. (Talán hosszú távon kijön ez a szám valahogy. Valójában a bér tíz százalékát kell befizetni a pénztárakba, ami a forgatható tőke, valamint évi 1,7-3,4 százalék közötti költséget és biztosítási díjat.) Ehelyett az állami nyugdíjrendszert erősítené, és megalapítaná az állami “Dolgozók bankját”.
A terv ellenzői szerint azonban éppen a szocialisták azok, akik, belenyúlva az emberek zsebébe, el készülnek venni tulajdonukat, megtakarításaikat. A terveknek mindenesetre meglett az első eredménye, a pénztártagok – már akik és amekkora összegig megtehetik, a törvények adta keretek között – elkezdték tömegesen kivenni a nyugdíj-megtakarításaikat a pénztárakból.
Fektessünk inkább egy újabb emeletbe
Peruiak elmondása szerint az inflációtól és a deviza leértékelődésétől félve sokan inkább ingatlant vásárolnak, vagy bővítik a meglevőt egy-két újabb szobával. Vagy például taxizásra alkalmas járműveket vesznek a megtakarításaikon. Mindezek bérbe adásával próbálnak megfelelő megtérülést elérni. (A perui lakóházak, különösen a csapadéktalan, sivatagos Limában, felfelé általában könnyen bővíthetők. Tető nincs, és eleve úgy építik meg sokukat, hogy könnyű legyen egy-két új emeletet felhúzni.)
Problémát okoz, hogy már ma is eléggé sok a kiadó, eladó ház, házrész, szoba. A gazdaság pedig még jó, ha visszamászik idén a 2019-es szint közelébe, bár a gazdasági és pénzügyminisztérium optimista, szerinte jócskán megfog ugrani. A nemrég készült prognózis szerint idén 10,5 százalékkal növekedhet a perui gazdaság – de a tavalyi 11,0 százalékos esés után. Ami állítólag negatív latin-amerikai rekord volt.
A második részt lásd:
Robbanóanyag is volt a feltehetően orosz eredetű drónon a német repülőtéren. 
