Tavasszal még úgy látszott, Peru és Magyarország vetélkednek abban, hol lesz több a százezer lakosra eső koronavírus-halottak száma, azután Peru nagyon elhúzott. Mostanra azonban sokat javultak a járványügyi mutatók. Az oltásokkal is haladnak, sokan természetes úton immunizálódhattak, sokan pedig ma is nagyon óvatosak, betartják a szigorú biztonsági előírásokat.
Másfél év politikai válság, bizonytalanság után a nyáron beiktatták az új, baloldali-populista perui elnököt. Aki olyan nagy célokat tűzött ki, mint az oktatásra és az egészségügyre fordított összegek drasztikus emelése, a szegények sorsának javítása.
De miből? – tette fel a kérdést Eidenpenz József, a Privátbankár és az Mfor.hu főmunkatársa a helyszínről a TrendFM rádió reggeli műsorában. Ismerősnek csenghet, hogy többek között a multik, külföldi cégek fokozott megadóztatásából és a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának valamilyen fajta átcsoportosításából remélnek plusz bevételeket.
Az országban eközben a fontos bevételeket jelentő turizmus augusztusban főleg belföldi vagy a környező országokból érkező dél-amerikai utazókra alapult, az észak-amerikai, európai turisták nagy része elmaradt. A Machu Picchu-t látogatók száma például augusztus elején körülbelül a fele volt az ilyenkor megszokottnak.
Az ország számos problémája között a feketegazdaság, az adóelkerülés, a szegénység, a közszolgáltatások akadozása, a venezuelai menekültek százezrei is kiemelt helyen szerepelnek. A perui részvények és a nemzeti valuta hatalmas eséssel reagáltak az új elnök megválasztására, majd regnálásának első heteire.
A teljes adás itt hallgatható meg:
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
