Az újépítésű lakások piacán hónapok óta két határozott trend rajzolódik ki: a kínálat drasztikus csökkenése és ezzel párhuzamosan pedig meredek áremelkedés.

Az idei első negyedévben 23 százalékkal kevesebb új lakás épült, mint egy évvel ezelőtt. Közben 2023-ban jelentősen csökkent a kereslet az új lakások iránt is, aminek eredményeként a kínálat felduzzadt - több új lakásból válogathatnak most a vevők, ez pedig az áremelkedést is jelentősen lelassította. A lakosság és a fejlesztők számára is a kamatkörnyezet jelenti a legnagyobb kihívást.

Változatlanul Siófok az új építésű lakást vásárlók kedvence a Balaton-parton, amit az áremelkedés sem tört meg. Az Otthon Centrum mérése szerint a tóparton háromszoros az árkülönbség a legolcsóbb és legdrágább települések újépítésű projektjei között. A rekorder egy fővároshoz közeli község, 3,2 millió forintos négyzetméterárral.

Enyhülő kereslet mellett folyamatosan bővülő vevői igények jellemzik az újépítésű ingatlanok piacát Budapesten - tájékoztatta az MTI-t a Duna House pénteken.

Lassan belehúznak a lakásfejlesztők, de a kínálat csak ősztől kerülhet emelkedő pályára. Az is biztos, hogy hiába az öt százalékos áfa, a drágulás folytatódik.

A lakáskeresők néhol már azzal szembesülhetnek, hogy a használt lakások árai megközelítették az újépítésűekét, annak ellenére, hogy például a főváros egészét tekintve átlagosan másfélszer kell többet fizetni egy új lakás négyzetméteréért. A hirdetések azonban néha csalókák: amíg az egyikbe azonnal lehet költözni, addig a másikra talán még évekig kell várni.

Évtizedes távlatban még mindig kevés az új lakás: 2013 és 2017 között 48 ezer lakás készült el, ez kevesebb mint a fele a 2008 és 2012 közötti mennyiségnek. Bár a kereslet adott az új lakások iránt, de nem minden térségben épül annyi új ingatlan, amennyire lenne vásárló

Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben a kormány nem hosszabbítja meg az újépítésű lakások áfakedvezményét, a program kifut 2019-ben - a szakértők ezért nagy robbanást várnak jövőre a piacon. Az árak emelkedése közben lassul, de lesz olyan piac, ahol még 2018-ban is 20 százalékkal mennek feljebb az árak.

Több ezer új építésű társasházi lakás kerül a budapesti piacra a következő hat hónapban. A fejlesztők csábító konstrukciókkal és az állami támogatás reményével akarják megragadni a vásárlók figyelmét. Egyre több jel mutatja azonban, hogy nem minden beruházás lesz akkora, mint hirdetik, sok pedig akár féléves késéssel is indul.

Ahogy egyre erősebb a kereslet, a beruházók úgy próbálják a lehető legtöbb lakást besűríteni egy társasházba - emiatt csökken az átlagos alapterület, pedig ha újépítésűről van szó, egész sokan szeretnének nagyobb ingatlant vásárolni. Budapesten bőven félmillió fölött van az átlagos négyzetméterár, vidéken pedig két kelet-magyarországi városban adják a legdrágábban az új lakásokat.

Vagy csak ennyit engedhetnek meg maguknak. Az otthonterkep.hu elemzése szerint nagy a kereslet az 50 négyzetméter alatti lakásokra, azonban a csok megjelenésével és a feltételrendszer későbbi kibővítésével ismét emelkedett a nagyobb alapterületű lakások iránti kereslet. A növekvő árak azonban sokakat visszatartottak 2016-ban a vásárlástól, de az új építésű lakások visszahozták a vásárlási kedvet.

Egyre kisebb a használt és az újépítésű lakások közötti árkülönbség - legalábbis ezt mutatják az elmúlt két évre vonatkozó adatok. Egyelőre mindenki arra vár, hogy a 2017-ben átadható új ingatlanok milyen hatással lesznek a használt lakások piacára. A szakértő azonban óva int: bár mindenki az árak csökkenésére számít, a hatás akár átmeneti is lehet, az érdemi esés pedig elmaradhat.

Egyre csak bővülni látszik az új lakások piaca. Bár az átadott ingatlanok száma még nem nőtt meg ugrásszerűen, a bejelentett beruházások jelentős kínálatnövekedéssel kecsegtetnek. Sok projektnél a csokra szabott vásárlási konstrukciók is megjelentek, Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák vezetője pedig elmondta, hogy mire érdemes ezeknél figyelni.

Az év első három hónapjában 1572 új lakás épült, ez a szám 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a kiadott lakásépítési engedélyek száma 44 százalékkal volt több, mint tavaly január–márciushoz képest - közölte az első negyedéves adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Privátbankárral.

A Duna House havi becslése megint 10 ezer fölé mérte az eladott ingatlanokat országszerte. Október óta kicsit csökkennek a számok, de ez csak szezonális. 2014 jócskán túlteljesítette az elmúlt öt év eredményeit is.

Idén az elmúlt évekhez hasonlóan várhatóan 90 ezer körül lesz az ingatlan-adásvételek száma az Otthon Centrum legfrissebb Lakáspiaci Monitorja szerint. Országos szinten az újlakás-eladások alig 3 százalékát teszik ki az összes tranzakcióknak, a stagnáló használtlakás-forgalmat főleg az élethelyzetből adódó változások generálják. A használt lakások ára tovább csökkent, 2008 és 2013 között már több mint 20 százalékos a visszaesés.

Harmadik negyedéve emelkedik a panel ára, miközben a téglaépítésű lakások egyre olcsóbbak lesznek. Új ingatlant pedig alig adtak el az elmúlt fél évben.

A lakásépítés lefelé tartó trendet követ, így nem meglepő, hogy az összes eladáson belül csökken az új lakások részaránya. A használtlakás piacon stagnáló értékesítési idők, javuló vevői alkupozíciók és némileg csökkenő árak jellemzőek.

Egy december 6-i rendelet szerint a szocpol felhasználásával megvásárolható ingatlanok ára, illetve bekerülési költsége egy négyzetméterre vetítve nem haladhatja meg a nettó 300 ezer, illetve bizonyos esetben a 350 ezer forintot. Ezt az értékhatárt az előírt energetikai minősítési osztállyal kombinálva jelentősen beszűkülhet a lakásépítési támogatással (szocpollal) elérhető ingatlanok köre.