6 éve nem láttunk hasonlót – a válságnak már se híre, se hamva

Az ország számtalan pontján magasodó toronydaruk és a sorozatban épülő családi házak láttán talán nem is annyira meglepő a termelési adatok növekedése, mégis érdemes mélyebbre nézni mi is zajlik az építőipari cégek tájékán – mondta az Opten szakértője, Pertics Richárd.

Nem minden problémától sikerült megszabadulni

Az adatokat szélesebben értelmezve azért látszik, hogy a szektor nem szabadult meg a korábbi problémáitól. Az építőipar sokszor trendhagyóan viselkedik a többi ágazathoz képest, nem volt ez másképpen 2017-ben sem. Nemcsak a magas cégalapítási aránya, hanem néhány kellemetlenebb területen is kirívó adatokat hozott a szektor az elmúlt év során.

2017 során 4396 cég szűnt meg az ágazatban, ami még az alapítások számánál is magasabb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden 12. cég megszűnik egy éven belül. A cégek ilyen arányú cserélődése nem kedvez a hosszú távú stabilizálódásnak. Ezt támasztja alá, hogy közel 7000 cég ellen indítottak végrehajtási eljárást egy év alatt, tehát a fizetési problémák a cégek jelentős részét érintik.

Szerencsére azért sok tekintetben fejlődött a szektor az elmúlt 10 évben. A megszüntetésre irányuló eljárások száma már „csak” 30 százalék körül volt az elmúlt évben. Ez az érték még mindig rendkívül magas önmagában is és a többi ágazathoz képest is, de sokkal jobb a helyzet, mint a 2000-es évek környékén, amikor 70-80 százalék körül volt ez az arány.

Nem tart örökké a drágulás sem

Az ágazat 2017-es felfutásával párhuzamosan meredeken emelkedtek az ingatlan, valamint az építőanyag árak és a munkadíjak is, de vélhetően ez a fajta lendület hosszú távon nem marad.

A hazai építőipar mindig is érzékenyen reagált a gazdaság teljesítményének hullámzásaira, ami egyrészt jó jel, mivel a mostani felfutás azt jelzi, hogy jó irányban van a gazdaság, másrészt veszélyt is jelez, hiszen a lendület majdani kifutása újra tömeges felszámolási arányt vetít előre.

Az adatok mellett egyértelműen kijelenthető, hogy az ágazatnak stabilitás szempontjából még lenne hova fejlődnie – emelte ki Pertics. Jogszabályokkal ugyan a tőkeellátottságon nagyon nem lehet segíteni, de a szürke zóna várhatóan tovább fog zsugorodni 2018 során is, hiszen számos jogszabály lép és lépett életbe 2018-ban is, amivel a jogalkotók a stabilitás elősegítésére törekszenek.

A csődtörvény és az adótörvények változásai tovább fogják finomítani a vállalkozók felelősségi körét és felelősségre vonhatóságát, valamint korlátozni a visszaélési lehetőségeket. Ezek együttes hatásai vélhetően elősegítik majd az ágazat fehéredését. Ugyanakkor jogszabályokkal nehéz lesz féken tartani 50 ezer építőipari vállalkozást. Hosszú távon az üzleti etika fejlődésére és a tőkeerősség növekedésére is szükség lesz az ágazat teljes stabilitásához.