A plázastop is Brüsszel előtt

A bizottság a lap brüsszeli tudósítójának adott válaszában nem tért ki arra, hogy pontosan milyen stádiumban van a vizsgálat; a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy az uniós hatóságok egyelőre tájékozódnak a jogszabályról, illetve a végrehajtás módjáról.

Az Országgyűlés tavaly december elején fogadta el az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását. Ebben 2014 végéig moratóriumot hirdettek minden, háromszáz négyzetméternél nagyobb kereskedelmi létesítményre, vagyis külön engedély nélkül addig Magyarországon nem épülhetnek új áruházak, bevásárlóközpontok. Felmentést a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) képviselőiből álló plázastopbizottság adhat. Az NGM nemrégiben jelentette be, hogy eddig tíz, ötezer négyzetméternél kisebb épületre adtak be kérelmet a testülethez, s hét vállalkozás kapta meg a felmentést, míg három nem.

Brüsszel érdeklődését az is kiválthatta, hogy a hazai törvényhozók nem csináltak belőle titkot: a törvény célja a nagyméretű áruházláncok előretörésének, további terjeszkedésének a megakadályozása. Ráadásul nem is a magyar plázastop az első, ilyen jellegű jogszabály, amely a bizottság elé kerül. Az Európai Bíróság tavaly döntött a bizottság és Spanyolország közötti ügyben. Korábban Katalóniában egy olyan szabályozást vezettek be, amelyben az új, nagyméretű áruházak létesítését ahhoz kötötték, hogy a beruházás milyen hatást gyakorol a meglévő kereskedelmi egységekre. A bizottság kötelességszegési eljárást indított Spanyolországgal szemben, az ország pedig a bírósághoz fordult, ám a luxemburgi testület végül 2011 márciusában visszautasította a spanyol kérelmet. Az indoklás szerint a tagállamok a kiskereskedelmi létesítmények megnyitását nem tehetik függővé olyan gazdasági megfontolásoktól, mint a meglévő kiskereskedelemre gyakorolt hatás vagy a vállalkozás piaci részesedése - írja a lap.