A legújabb energetikai osztályozás szerint, 2023 novembere és 2025 júliusa között kiadott tanúsítványok alapján az értékelt lakások egyharmada a két legrosszabb, H és I kategóriába tartozott, a G–I osztályú (energiapazarló, felújítandó épületszerkezetű) ingatlanok együttes aránya pedig 44 százalék volt. Ezzel szemben a legalább A energiaosztályú, vagyis a mostani új ingatlanokkal szemben elvárt szintet teljesítő lakások részesedése mindössze 14 százalékot ért el, de a legalább B, vagyis a korszerű ingatlanok aránya is csak 18 százalékot tett ki.
A családi házak esetében az országos kép még kedvezőtlenebb, hiszen az értékelt épületek mintegy fele (49 százaléka) H–I kategóriájú volt, több mint 60 százalékuk pedig a három legrosszabb energiaosztály valamelyikébe került.
A területi különbségek ugyanakkor számottevőek. Miközben Békés, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves vármegyékben a korszerűtlen (F-I) ingatlanok aránya meghaladja a 80 százalékot, addig Győr-Moson-Sopron, Pest vármegye és Budapest kedvezőbb képet mutat. Ezekben a térségekben is az állomány hozzávetőleg fele bizonyult energetikailag elavultnak, ugyanakkor a modern, legalább A besorolású ingatlanok aránya itt magasabb volt az országos átlagnál.
Támogatási programok adhatnak lökést a felújításoknak
Az ingatlanállomány állapotából látszik, hogy további jelentős felújításokra van szükség Magyarországon. A lakosságot ebben jelenleg több forrás segítheti, például az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) lakossági energiahatékonysági intézkedésével elérhető kompenzációs lehetőségek, a kisebb településeken élőket ösztönző Vidéki Otthonfelújítási Támogatás, illetve a 2007 előtt épült családi házak esetében az MFB Pont Plusz lakossági fiókhálózatban országosan igényelhető, európai uniós forrású energiahatékonysági Otthonfelújítási Program.
Utóbbi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A program iránti érdeklődés már 2024-től rendkívül élénk volt, az MBH Bankhoz közel 4000 pályázat érkezett be, mintegy 22 milliárd forint értékben (az RRF-forrásokkal együtt). A támogatási keret ugyanakkor ennél jóval bővebb, hiszen eredetileg az Otthonfelújítási Programban összesen 100 milliárd forintot meghaladó keret állt rendelkezésre (az RRF-forrásokkal együtt), így még több ezer ingatlan korszerűsítésére nyílhat lehetőség.
„Az MBH Bank eddigi tapasztalatai szerint a Lakossági MFB Pont Plusz bankfiókjainkban igényelhető Otthonfelújítási Program keretében támogatással elvégzett energetikai korszerűsítések leggyakrabban hőszigetelésre és nyílászárócserére, ritkábban a fűtési rendszerek modernizálására irányulnak, ezekkel az épületek energetikai besorolása átlagosan három kategóriával javulhat. Hazánk egyik vezető hitelintézeteként, az ESG-stratégiánkban meghatározottak mentén kiemelt szerepet szeretnénk vállalni a zöld finanszírozásban, országos MFB Pont Plusz hálózatunkkal és szakértő tanácsadóinkkal arra törekszünk, hogy az ügyfelek minél gördülékenyebben valósíthassák meg otthonfelújítási céljaikat” – mondta Soós Csaba, az MBH Bank lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója.
Már félmillió forint önerővel elindítható a korszerűsítés
A program 2025 októberében bejelentett módosításai több szempontból is elősegítik a korszerűsítések elindítását. A maximálisan elnyerhető összeg 6 millióról 10 millió forintra emelkedett, amely felerészben vissza nem térítendő támogatást, felerészben pedig kamatmentes kölcsönt jelent, míg a futamidő 15 évre bővült. A minimális önerő 5 százalékra csökkent, így a teljes támogatási csomag akár már kevesebb mint 530 ezer forint saját forrással is igénybe vehető. Az MBH Index szakértői szerint ez az összeg a legtöbb családi háznál egy teljes homlokzati hőszigetelésre és nyílászárócserére is elegendő lehet, ami már önmagában jelentős energiamegtakarítást eredményezhet. Kisebb alapterületű ingatlanok esetében pedig akár a fűtési rendszer hőszivattyús átállása is megvalósítható egy lépésben.
Az elemzés szerint már kisebb lépések is érdemi megtakarítást hozhatnak, a fűtési rendszer szabályozhatóvá tétele önmagában érezhető energiamegtakarítást eredményezhet, míg a födémszigetelés és homlokzati hőszigetelés együtt akár 50 százalékkal csökkentheti az energiafelhasználást. Ezt a nyílászárók korszerűsítése, majd a teljes fűtési és melegvíz-előállítási rendszer megújítása tovább javíthatja. A támogatásoknak és a jól megtervezett korszerűsítési stratégiának köszönhetően tehát már kisebb, szakaszos felújításokkal is jelentős eredmények érhetők el a magyar lakóingatlanok energiatakarékosságában.
Az új kamat 7,4 százalékos. 
