Szinte nincs olyan település a Balaton partján, ahol ne zajlana kisebb-nagyobb társasházépítés. A legkedveltebb városokban, falvakban sokemeletes apartmanházak nőnek ki a földből. Több helyütt hotelberuházás is zajlik, újak épülnek, és régieket felújítanak. Az áremelkedés folyamatos volt az elmúlt pár évben, ezt a Takarékbank hétfőn közölt visszatekintése is alátámasztja. Bár megjegyezik: tavaly lassulást figyeltek meg - derül ki az mfor.hu összeállításából.
A járvány miatt természetesen az év első négy hónapjában még visszaesés volt, de közvetítőktől szerzett információk szerint a piac megint felélénkülőben van, noha a tranzakciók számát tekintve még nem értük el a tavalyi hasonló időszakban jegyzett számokat.
A siófoki járás parti része számított a legdrágábbnak, ezt a balatonfüredi és a fonyódi parti részek követték, 510-560 ezer forintos tipikus négyzetméterárakkal. A tízéves összehasonlításban a fonyódi ingatlanok drágultak a legnagyobb mértékben, háromszorosára, de Balatonfüreden és környékén is 179 százalékos volt az árnövekedés. A marcali járásban viszont az elmúlt tíz évben csak negyedével nőttek az árak. Az üdülőkörzetekben a legdrágábban Balatonlellén, Siófokon, Zamárdiban, Alsóörsön, Balatonfüreden és Balatonalmádiban, míg a legolcsóbban a Tisza-tó mellett lehetett tavaly ingatlant vásárolni.
A Balatonpart számos pontján lakóparkok, villanegyedek és apartmanházak építése zajlik, illetve ilyenek kezdését jelentették be az elmúlt egy-két évben. Hotelfelújítások is napirenden vannak. Több ilyen beruházás Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégekhez köthető. A NER-hez tartozó más vállalkozók Keszthelyen és a déli part több településén is jelentős üzletekbe fogtak.
A Takarékbank összefoglalója szerint a legnagyobb, 23 százalékos áremelkedés a Tisza-tó környékén volt, amit 20 százalékkal a Velencei-tó-Vértes üdülőkörzet követett. A legkevésbé, tíz százalék körüli mértékben Sopron-Kőszeghegyalja környékén, valamint a Mecsekben és Villányban változtak az árak. Felhívták a figyelmet arra, hogy a Takarék Index elemzői a korábbi évektől eltérően az idén együtt vizsgálták az üdülőkörzetekben a lakóingatlanok és az üdülők árát.
Összesítésük szerint az üdülőövezetek közül továbbra is a főváros a legdrágább, ahol átlagosan több mint 600 ezer forintot kellett fizetni tavaly négyzetméterenként. A második a Balaton és környéke több mint 400 ezer forintos átlagárral, melyet a Dunakanyar, illetve Sopron-Kőszeghegyalja környéke követett. A jelentős drágulás ellenére továbbra is a Tisza-tó számított a legolcsóbbnak, ahol mintegy 100 ezer forintos átlagáron lehetett ingatlanhoz jutni - írták.
A koronavírus-járvány egyik érdekes következménye, hogy a tavasz végén érezhetően sokkal többen kezdtek nyaralók után érdeklődni, mint azt megelőzően. A fővárosból ezer számra költöztek be pár hónapra balatoni nyaralókba, és a Velencei-tó partján is feltutott az átmeneti bérleti kereslet. Ingatlanközvetítők tapasztalatai szerint aki hosszabb időt eltöltött már egy adott üdülőövezetben, az a későbbiekben nagyobb valószinűséggel jelenik meg vásárlóként az adott piacon. Ezekre a tranzakcióra legkorábban ősszel lehet számtani.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
