Budapesten 2016 végére 19,9 millió forintra, a többi nagyvárosban pedig 12,5 millió forintra emelkedett az a lélektani árszint, ami felett már visszaesett a kereslet. Az elemzés szerint a jövőben részben a kínálatbővülés miatt visszafogottabb lehet a drágulás a lakáspiacon.
A magyar lakáspiac újabb eredményével került be az európai élmezőnybe. Azzal egyidejűleg, hogy a múlt év harmadik negyedében Magyarország a lakásépítési engedélyek 232 százalékos emelkedésével Írország mögött a második volt Európában, a magyar lakások 11,6 százalékkal drágultak. Ezzel az eredménnyel pedig Magyarország lett az első az Eurostat listáján, amely szerint az Európai Unióban 4,3 százalékos volt az átlagos áremelkedés.
Az ingatlan.com friss elemzésében azt vizsgálta, hogyan jutott Európa élmezőnyébe a magyar lakáspiac. Az eredmény azért is kivételes, mert a lakásdrágulás jelentős kínálatbővülés mellett ment végbe. Az ingatlan.com adatai szerint ugyanis 2016-ban 22 százalékkal nőtt a magánszemélyek által értékesíteni kívánt lakóingatlanok száma az előző évhez képest. 2015-ben pedig negyedével több lakást szerettek volna eladni, mint egy évvel korábban.
Kivételes helyzet, lélektani árszinteknek
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat értékelve elmondta, a jelentős kínálatbővülés mellett végbement lakásdrágulás azt mutatja, hogy nagyon mélyről indult el a piac 2014-ben. A válság során nagyon sok lakásvásárlást halasztottak későbbre a háztartások, az utóbbi években látott drágulást nagy részben ez fűtötte, de szerepet játszott benne a lakáshitelek elterjedése és a befektetési célú vásárlások is.
A szakember arra is rámutatott, hogy az elmúlt évben a vevőknek több hónapra volt szükségük, hogy alkalmazkodjanak az áremelkedéshez. Ennek eredményeként jól láthatók azok az árszintek, amelyeket még elfogadhatónak tartott a piac. Budapesten gyakorlatilag már nem lehet 5 millió forintnál olcsóbb lakást vásárolni, de a 10 millió forintnál olcsóbbak is ritkának mondhatók. Az ingatlan.com adatai alapján a vásárlók ezért 2016 első felében leginkább a 10 milliónál drágább, de 15 milliónál olcsóbb lakásokat keresték. A tavalyi év második felében viszont már 15-20 millió forint közötti ártartomány volt a legnépszerűbb. A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban viszont 8,5 millió forint volt az a lélektani értékhatár, ami fölött jelentősen csökkent a lakások és házak iránti kereslet a tavalyi év első felében. 2016 második felében viszont már 12,5 millió forintig emelkedett ez az árszint.
Fékeződhet az áremelkedés üteme
Balogh László hozzátette, hogy a kínálatbővülés, ezen belül az új lakások megjelenése miatt a drágulás üteme csökkenni fog a következő időszakban. Az áremelkedés ütemének lassulását vetíti előre az is, hogy már tavaly is átlagosan két héttel hosszabb idő alatt lehetett értékesíteni egy ingatlant mint 2015-ben. Ehhez tavaly átlagosan 2,5-3 hónapra volt szükség településtől és ingatlantípustól függően. Emellett a vásárlók pénzügyi mozgástere is határt szabhat a fék nélküli áremelkedésnek.
Fontos azonban, hogy az áremelkedésben várható lassulás ellenére továbbra is vannak olyan kerületek a fővárosban és a nagyvárosokban, ahol lesz még tere a drágulásnak. Ezek elsősorban a városközponttól nem túl nagy távolságra fekvő, jó tömegközlekedéssel rendelkező városrészek lehetnek - tette hozzá a szakember. Összességében az ingatlan.com szerint kiegyensúlyozottabbá válhat az elmúlt két évben jelentős élénkülést és drágulás elérő használtlakás-piac, a drágulás pedig várhatóan visszafogottabb lesz.
A bankcsoport elkezdte kidolgozni saját, legfeljebb 5 százalékos éves kamatozású, folyósítási és hitelbírálati díj nélküli jelzáloghitel-konstrukcióját. 
