Nem emberi, ami az albérletpiacon megy: bármit kivesznek bármennyiért

MTI Fotó: Marjai János

A rövid távú kiadásban érdekelt tulajdonosok miatt a lakások több mint fele kiesett a belső kerületekben, a külső kerületekben pedig kúsznak fel az árak. Az egyetemisták nyár végi megjelenése szokás szerint még inkább felfelé hajtja őket.

Kiszorulnak a belvárosból a hosszú távú bérlők

A budapesti belvárosban rendkívül kevés az üresen álló bérlakás. Rengetegen keresnek kiadó ingatlanokat, és egyszerűen nem találnak - jelezte Schneider Zoltán, a Balla Ingatlanirodák belvárosi irodájának szakmai vezetője. Ennek fő oka az, hogy azon tulajdonosok jelentős része, akik korábban hosszú távra adták ki lakásukat, most már inkább rövid távú lakáskiadásban hasznosítják ingatlanukat. Így azoknak a lakásoknak a 60 százaléka, melyeket néhány évvel korábban egy vagy több évre lehetett bérelni, most hiányzik erről a piacról - mondta az ingatlanközvetítő.

Ennek másik következménye az, hogy irreálisan magasra emelkedtek az árak. A belvárosban egészen apró garzonokat sem lehet találni 100 ezer forint plusz rezsi bérleti díj alatt. A legfőbb probléma azonban nem az ár, hanem, hogy nincs kiadó lakás. A kiadó lakást keresők egyre inkább a külsőbb kerületekben próbálnak bérlakást találni.

A külvárosban is masszív a kereslet

Folyamatosan nagyon erős volt a kereslet az elmúlt két-három évben a IV. és a XV. kerület, vagyis két külső budapesti kerület kiadó lakásai iránt - jelezte Balla Frigyes, a Balla Ingatlanirodák kerületi irodájának szakmai vezetője. Sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat, ezért az ingatlanosok nem is tudják kiszolgálni az ügyfeleket.

Balla Frigyes szerint az emberek most örülnek, ha bárhol, bármilyen kiadó lakást találnak, így nem ragaszkodnak még ahhoz sem, hogy öt vagy tíz percre legyen a metró. Pedig mint Hart Erzsébet, a Balla Ingatlanirodák VII., VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetője elmondta: a központi elhelyezkés és a közlekedés nagyon fontos szempont a bérlőknek. Ez azt jelenti, hogy az ideális lakás közel található valamely metrómegállóhoz, vagy legalábbis egy tömegközlekedési eszközzel könnyen és gyorsan elérhető az a metrómegálló. Különösen a felsőoktatási intézményekben tanulók ragaszkodnak ehhez.

Az egyetemisták felhajtották az árakat

Az egyetemisták nyár végi rohama miatt most annyi változott a bérlakáspiacon, hogy a tulajdonosok között többen vannak olyanok, akik még többet kérhetnek kiadó lakásaikért, mint két hónappal ezelőtt.

Persze a diákok azt szeretik, ha az egyetem közelében találnak maguknak lakást, ezek a lakások azonban egyrészt magasabb áron érhetők csak el, másrészt nem igazán van kínálat. Schneider Zoltán tapasztalatai szerint az egyetemisták is egyre inkább kiszorulnak a belső kerületekből, kifelé tartanak a belvárosból, és már azzal is elégedettek, ha valamely metróvonal közelében találnak maguknak lakást. Balla Frigyes szerint azonban az olyan külső kerületekbe még nem igazán jutottak el, mint a IV. és a XV., vagy legalábbis nem túl nagy számban.

A bérlakáspiaci helyzet egyébként annyira feszítő a diákok számára, hogy most a nyár legvégén már akadnak olyan egyetemisták, akiknek a szülei a bérlés helyett akár egy kis lakás vásárlására is hajlandóak. De itt ugyanabba az akadályba ütköznek, mint bérlésnél: nincs kisméretű lakás a piacon, vagy csak irreálisan drágán.

A másfél-kétszobás a sláger

Ami a méreteket illeti, a bérlők leginkább a másfél-kétszobás lakásokat keresik, és ezek között is a leginkább a különnyíló szobájú elrendezést, hiszen azt hatékonyabban tudják hasznosítani - mondta Hart Erzsébet, de Balla Frigyes is ezt az elosztást említette elsőként. Emellett persze egyre jobban mennek a kis, akár 27 négyzetméteres garzonok is. Ezekre van tehát igény, és így ezekből számíthatunk a legkisebb a kínálatra.

A nagyobb, több mint 70 négyzetméteres lakásokra, panellakásokra vagy éppen családi házakra kisebb a kereslet. A külső kerületekben még kevésbé keresettek, mert ezekben nincsenek együtt költöző egyetemisták, vagyis azok a bérlők, akik többen összeállva vesznek ki egy nagy szobaszámú lakást.

Schneider Zoltán szerint az V. és VI. kerületekben jellemző, hogy egyetemisták többen összeállnak és kivesznek egy, akár 100-150 négyzetméteres lakást, melyben négy-öt szoba található. Ilyenekhez ugyanis könnyebb hozzájutni, mert a kereslet sem akkora irántuk. Főleg, ha az állapotuk is hagy némi kívánnivalót maga után. Egy nagy lakásban nyilván a fürdőszobát, konyhát közösen kell használni, azonban fajlagosan mégis jobban járnak, mint ha egy kis lakást sikerülne megcsípniük.

Míg a belvárosban 100 ezer forint alatt semmilyen ingatlant nem lehet bérelni, addig a IV. kerületben a legfelkapottabbként említett másfél-kétszobás lakásokat jelenleg 70-90 ezer forintért tudjuk kivenni egy hónapra. Már ha találunk belőlük a piacon. Az árak attól függően változnak, hogy mennyire igényes a kialakítás és a berendezés. Egy üresen álló lakáshoz olcsóbban is hozzá lehet jutni.

Gyorsan elviszik a kiadó lakásokat

Azzal minden albérletet keresőnek jó tisztában lennie, hogy a kiadó lakásokat a magasabb árak ellenére az első vagy a második érdeklődő ki is veszi. Nem kockáztatják, hogy ne legyen fedél a fejük felett, inkább megalkudnak a nem optimális körülményekkel - derült ki Hart Erzsébet szavaiból. Balla Frigyes is megerősítette ezt: tapasztalatai szerint két, de legfeljebb három nap alatt minden kiadásra meghirdetett lakás megtalálja a bérlőjét.

Összességében tehát elmondható, hogy most szinte minden kiadó ingatlan bérlőre talál. Sokan vannak, akik a legolcsóbb ingatlanokat keresik, hiszen nem engedhetnek meg maguknak magas bérleti díjat, így ők megelégszenek a rosszabb állapotú lakásokkal is.