A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent rendelet szerint a lakbér összegét a bérleti szerződésben kell megállapítani.
A lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a bérleti szerződés megkötésének évében a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 1,5 százalékának egy tizenketted része. A bérbeadó a bérleti szerződésben megállapított lakbér összegét tárgyév március 1-jétől évente a Központi Statisztikai Hivatal által a honlapján közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növeli. A lakbér összegének változását a bérbeadó évente február 28-áig írásban közli a bérlővel.
A lakások bérleti jogának a bérlők közötti cseréje esetén a Nemzeti Eszközkezelő a cseréhez való bérbeadói hozzájárulást akkor adhatja meg, ha egyik bérlőnek sem áll fenn lakbérfizetési hátraléka.
Giró-Szász András kormányszóvivő még márciusban azt mondta: a 1,5 százalékos bérleti díj "nem jelenthet vállalhatatlan terhet" a bérlőnek. Példaként említette, hogy egy nyolcmillió forint értékű lakás havi díja tízezer forint lesz.
Eszközkezelnek: egy 8 milliós lakást 10 ezerért bérelhetnek majd
Megjelent és hatályba lépett a Nemzeti Eszközkezelőnek értékesített ingatlanok bérleti díjáról és cseréjének feltételéről szóló kormányrendelet. A lakbér induláskor a devizahitel felvételekor megállapított forgalmi érték 1,5 százaléka lesz évente, majd az inflációval emelkedik.
Konstruktívan kéne dolgozni a feszültségek és a bizonytalanság csökkentésén az IMF vezetője szerint. 
