|
| Eladó használt lakás a főváros V. kerületében. Forrás: MTVA, Jászai Csaba |
Drasztikus növekedésnek indult 2016 után az újépítésű lakásokra kiadott engedélyek száma: a legtöbb új projektet 2017 első negyedévében regisztrálták, ekkor 119 új projektben összesen 3908 lakás kapott építési engedélyt.
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint ennek oka pedig a CSOK-ban és a kedvezményes áfakulcsban egyaránt keresendő. Szintén 2017-es év volt a nyertes az egész évre vonatkozó lakásépítési engedélyek számát tekintve, ugyanis csak abban az évben 12 870 engedélyt adtak ki a hatóságok. Az idei év kicsit lassabban indult: az első negyedévben regisztrált 114 új lakóprojektben épülő 3396 lakás azonban nem marad el sokkal a korábbi két év számaitól.
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény hatása legerőteljesebben az újonnan épülő lakások méretében mutatkozik meg: az MNB által közzétett Lakáspiaci jelentésből kiderül, hogy az állami kedvezmények életbe lépése óta jelentősen megnövekedett az 50 és 55 négyzetméter közötti, valamint a 65 négyzetméter feletti lakások aránya az új projektekben. – mondja Soóki-Tóth Gábor. A CSOK előtt legnagyobb számban épülő 45 négyzetméteres új lakások mérete felfelé tolódik és a fejlesztők a minimum 50 négyzetméter alapterületű lakásokat építik a legnagyobb számban.
Az állami kedvezmények bevezetése egyértelműen hatott a lakások értékesítési idejére is: a legnagyobb változás 2018-hoz viszonyítva figyelhető meg, ugyanis ebben az egy éves periódusban átlagosan 5 nappal csökkent a téglalakások értékesítéséhez szükséges időtartam, miközben a panellakások értékesítési ideje ugyanennyivel nőt. Meglepő módon a családi házak értékesítési idejében idáig nem történt változás, azonban a július 1-től életbe lépő kiterjesztett CSOK várhatóan elmozdítja ezt a mutatót. „Az értékesítési tapasztalataink alapján 2019-es év a vártnál álmosabban indult, ezért feltételezhetjük, hogy a vevők egy része kivár július 1-ig, hogy kihasználhassa a kibővített állami kedvezmények által nyújtott előnyöket.” – mondja Soóki-Tóth Gábor.
Hol ugrottak meg az árak?
Az elmúlt két évben Budapesten és a vidéki megyei jogú városokban egyaránt 35 százalékkal emelkedtek az újlakás árak. Budapest belvárosában az élénk befektetői kereslet miatt a beruházók nagyobb arányban építenek kisebb lakásokat, emiatt a kedvezményt igénylők által generált kereslet a külső kerületekre irányul, ahol a lakások nagyobb átlagos mérete miatt könnyebb a CSOK feltételeinek megfelelő otthont találni.
Ennek eredményeképp a külső IV., XVIII., és XIX. kerületekben az átlagosnál nagyobb mértékben nőttek az újépítésű lakások árai az elmúlt két év során. Vidéken a legtöbb CSOK-ra alkalmas lakás a vidéki régióközpontokban épül, ahol a vidéki átlagnál szintén nagyobb mértékű volt az áremelkedés mértéke.
Újabb fellendülés
A bejelentett és július 1-től érvénybelépő szabályozás várhatóan a használt piac felé mozdítja a keresletet. Ekkortól ugyanis az eddig csak új lakásokra igényelhető kedvezményes hitel már használt lakások vásárlásához is felvehető lesz. A falusi CSOK-ban megnevezett közel 2800 településen az állam szintén segíti a használt ingatlan vásárlását. Abádszalók, Fonyód, Balatonvilágos, Balatonszepezd, Mátraszentimre csak néhány azon kedvelt települések sorából, akik profitálhatnak a támogatások révén.
Az Otthon Centrum a kedvezmények bővítése nyomán enyhén növekedő tranzakciószámokra számít országos szinten: főként a nagyvárosok vonzáskörzetében található települések ingatlanpiaca lendülhet fel, ahol a nyugodt kertvárosi környezet és a közeli nagyváros által biztosított munkalehetőség együtt kínál vonzó alternatívát. A városokban és azok környékén jelenleg is tapasztalható pozitív vándorlási mérleg a módosítások életbe lépését követően sem fog változni, a rurális térségekben azonban ennek ellenére tovább nő a jövőben is az elvándorló lakosság aránya.
Péntek este erősödtek a tiltakozások.
