Még csak a gödör felé tart a lakáspiac?

Miközben az építőipar teljesítménye a nagy állami beruházások miatt összességében javul, a lakásépítés még mindig lejtmenetben van az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint a használatba vett lakások száma 37,4, a kiadott építési engedélyek száma 31,7 százalékkal kevesebb volt az idei év első háromnegyed évében, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az év első kilenc hónapjában 4077 új lakás épült, a kiadott lakásépítési engedélyek száma 5327 volt.

Balatoni András, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a lakáspiac továbbra sincs túl a mélypontján, annak ellenére, hogy az építőiparban "éledezik" a kereslet. Rámutatott: míg az építőiparban az állami beruházások nőnek, addig a lakáspiacon a lakossági beruházások erősen visszaszorultak. Ennek a háztartások erős eladósodottsága az oka az elemző szerint, ami rányomja a bélyegét az ingatlanpiacra is.

Kedvező jelnek nevezte ugyanakkor, hogy a kiadott építési engedélyek száma meghaladja az új lakások számát. A lakáspiac a háztartások miatt tovább esik, az árak csökkennek nominális szinten is, a lakáspiac konszolidációja még várat magára - összegezte Balatoni András.

Idén már nem várnak érdemi növekedést

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke a KSH adataira reagálva elmondta: mivel az év első kilenc hónapjában ötezernél is kevesebb lakást vettek használatba Magyarországon, ennek alapján úgy látszik, hogy még a tavalyi, mélypontnak tekintett évnél is kevesebb lakás készül el az idén.

A szakember szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőipar teljesítménye összességében javul ugyan, de az ágazaton belül nagy a szóródás. A szektort a nagy infrastrukturális beruházások, útépítések, vasútépítések "húzzák", a lakásépítés viszont mélyponton van, és ebben az évben nem is várható érdemi növekedés - közölte.

Fontos lenne a felújítás

Koji László kitért arra is: a lakásgazdálkodás területén sokkal nagyobb feladat lenne a lakásfelújítás. Magyarországon mintegy 4,3 millió lakás van, éves szinten körülbelül 400 ezret kellene felújítani ahhoz, hogy tízévente megújuljon a lakásállomány. Ezzel szemben jelentősebb felújítás mindössze 100-120 ezer lakásban történik - ismertette. A szakmai szervezet alelnöke szerint az építőipar utolsó jó éve, 2006 óta a lakásépítéssel és -felújítással foglalkozó vállalkozások piacuk 80 százalékát elvesztették.

A kormányzati programokat szakmailag jónak tartja az ÉVOSZ, de azokra nincs elég forrás, a lakosság és az ingatlanfejlesztő cégek pedig továbbra sem adnak elegendő megrendelést - fejtette ki Koji László.

Az ÉVOSZ az új lakások építésénél rövid távon nem vár lényeges változást, inkább abban bízik, hogy a felújítások, rekonstrukciók területén lesz elmozdulás - közölte a szervezet alelnöke.

Évi 43 ezer lakás lenne az ideális?

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében arra hívta fel a figyelmet: ilyen arányú visszaesés mellett 2013-ban hozzávetőleg 6700 lakás épül Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a hazai lakásállomány megújulási üteme 650 év. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43 ezer lakást kellene építeni.

Az egyesület szerint a lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség, a felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. Számításaik szerint a lakásállományon belül több mint 583 ezer olyan lakás van, amelynek falazata vályog vagy sár.

Az egyesület úgy látja, a 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő hét évben lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson forrás. Egyeztetni kellene egy épületenergetikai programról az Európai Beruházási Bankkal (EIB), emellett módosítani kellene a jelenlegi "szocpol" támogatáson az energiahatékony, legális lakásépítések érdekében, illetve lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra is szükség lenne.