Stagnáló készlet, enyhén növekvő eladások
Az Otthon Centrum 2011 első három negyedévére vonatkozó budapesti újépítésű lakáspiacot vizsgáló felmérése szerint 2011 harmadik negyedévének végén megközelítőleg 3 200 már átadott, de még eladatlan lakás közül választhattak a vevők. Az építés alatt álló, de már értékesített készletet ehhez hozzáadva, nagyjából 5 000 újépítésű lakás volt eladósorban.
Déry Attila, az Otthon Centrzum vezető elemzője a felmérés eredményeihez hozzáfűzte, hogy az év elején végzett felmérésükhöz képest az átadott lakások készlete nem mutatott jelentős változást. Az eredmények szerint az eladási számok erősödtek, 2011 első három negyedévében csaknem annyi eladást jelentettek, mint 2010-ben az egész évben. Ennek megfelelően, az Otthon Centrum adatbázisa alapján, 2 400-2 500 újépítésű lakás eladásával lehet számolni 2011 év végére.
Az Otthon Centrum adatbázisa szerint 2006-ban még több mint 11 000 újépítésű lakás talált gazdára a fővárosban, de még 2008-ban is 6 000 körüli eladást regisztráltak. A válság hatására a kereslet gyorsan reagált, és az eladások csaknem negyedére estek vissza 2009-ben. Azóta lassan, de folyamatosan nő az eladások száma, így e tekintetben 2009 volt a mélypont. De a lassú növekedés nem a gazdasági környezet pozitív változását mutatja, inkább a jelentős és hirtelen kereslet visszaesés korrekciója. Ezt támasztja alá, hogy 2009-ben, de még 2010-ben is több esetben fordult elő, hogy vevők visszaléptek a szerződéstől, túl kockázatosnak tartva az újépítésű lakásvásárlást.
Kisebb projektmérettel alkalmazkodnak a kínálati oldalon
A keresleti oldal mellett a kínálati oldal, a fejlesztők is alkalmazkodni kezdtek, és a megváltozott piaci viszonyokhoz alakították stratégiájukat. A kínálati oldal alkalmazkodása csak késleltetve jelentkezik a statisztikákban, főleg a kivitelezés átfutási ideje miatt. A fejlesztői aktivitás jelentős visszaesése mellett nagy változás mutatkozik a projektméretekben.
A 2011 után átadott, jelenleg értékesítés alatt álló projektekben az átlagos lakásszám 22 körül alakul. Ugyanez a mutató a 2007 végén végzett felmérésünkben az idei csaknem háromszorosa, 60 lakás volt. Ezt támasztja alá a KSH azon statisztikája is, miszerint a 2011 első három negyedévében építési engedélyt kapott lakóépületek alapterülete 59 százalékkal kisebb az előző év ugyanezen időszakában mért szinthez képest, ugyanakkor az épített lakások átlagos nagysága változatlan maradt Budapesten. Az alapterület ilyen mértékű csökkenésére a közelmúltban nem volt példa, 2009-ről, 2010-re a fővárosban 10 százalékkal csökkent az építési engedélyt kapott lakóépületek alapterülete, míg 2008-ről, 2009-re 36 százalékkal.
Trendfordulót csak a gazdasági növekedés hozhat
Az eladási számok növekedését jövőre tovább erősítheti az újra bevezetésre kerülő szocpol és kamattámogatási rendszer. A támogatások várhatóan trendfordulót nem fognak hozni a piacon, azonban a jelenlegi viszonyok között minden keresletstimuláló eszköz üdvözlendő. Hatékonyabbnak valószínűleg a kamattámogatás fog bizonyulni. Kamattámogatást újépítésű lakásvásárlására (és építésére) maximum 30 millió forintos ingatlanra, legfeljebb 10 millió forintos hitelösszegig lehet igényelni.
A szocpol keretében igényelhető, vissza nem térítendő támogatás segítségével megvásárolandó újépítésű lakások esetében, gyerekszámtól függően, egy minimális alapterületet állapít meg az intézkedés. A minimális lakás alapterületet a KSH 2010-re vonatkozó, budapesti (350 000 Ft/nm) illetve vidéki (230 000 Ft/nm) újépítésű lakásáraival beszorozva jól látható, hogy a fővárosban a támogatás az ingatlan értékének 4–7 százalékát, míg vidéken 6–10 százalékát teszi ki. Ebből kiindulva a vissza nem térítendő támogatás hatékonyabb segítséget nyújthat vidéken, még ha önmagában ott sem hozhat trendfordulót az újépítésű lakások piacán.
Trendfordulót, illetve jelentősebb fellendülést, valószínűleg csak stabil gazdasági növekedés hozhat a piacon. A gazdasági környezet pozitív változására a kereslet gyorsabban fog reagálni, így az újépítésű lakások piacán akár hiány is kialakulhat bizonyos lakástípusok esetén. Ez az árak ugrásszerű növekedésével járhat, amíg az újból beinduló kínálat le nem hűti az árak növekedését.
Az uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni. 
