A 90-es évek közepe óta minden kormány elmulasztotta beindítani a rozsdaövezetek átgondolt rehabilitációját. 2001 óta hat tanulmány is készült, sőt egyetemi dolgozat is foglalkozott a témával. A magántőke a kormányok feladatának egy részét már elvégezte, és most abban reménykedik, hogy újabb körzetekben építkezhet.
A Fővárosi Önkormányzat katasztere 417 barnamezős területet sorol fel Budapesten. Felújításuk becslések szerint több mint 300 milliárd forintot igényelne. A 3863 telek többsége nem önkormányzati tulajdonban van, de azt tudjuk, hogy a főváros és az érintett kerületek is jónéven vennék, ha a kormány bevonná őket a tervezésbe. A sok pénz előteremtését nehezíti az is, hogy a barnamezőkre szánt uniós pénzek Budapest számára, fejlettsége miatt, nem elérhetőek, csupán a szennyezett talaj kármentesítése jelent kivételt.
Az elmúlt másfél évtizedben a rozsdaövezetet is magába foglaló barna zónákban több tucat irodaház, sok ezer lakás, raktárközpontok és plázák nőttek ki a földből. Egyedül a Váci út mentén több mint egymillió négyzetméternyi irodát építettek, a kapcsolódó utcákban és a Dunához közeli területeken több ezer lakást adtak át a régi gyártelepek helyén, példaértékű lett az óbudai gázgyár területének irodaparkká alakítása és a budai Millenáris felújítása. Malom épületekből luxus lakások lettek a Belváros szélén, egyes laktanyák helyén logisztikai parkok működnek.
Mi barna, mi rozsda
A használaton kívül került, vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotban lévő, és/vagy környezetszennyezéssel terhelt egykori iparterület, gazdasági terület, illetve elhagyott, használaton kívüli laktanyaterület tartozik ide. Egyes műemlékvédelem alatt álló, egykori ipari épületek is ide sorolhatók. A barna zónákban vannak az egykori ipari területek, közlekedési, lakótelepi zárványokkal. Egy része már megújult, vagy most van ebben a fázisban. Az ennél kisebb rozsdaövezet a barnamezős térség még meg nem újult területe. Azok a térségek, amelyeket korábban intenzíven hasznosítottak (ipari, közlekedési, raktározási területek, laktanyák, esetleg lakóterületek), ám hasznosításukkal felhagytak.
A mostani kormány eddig csak odáig jutott, hogy pár hete alakított egy tárcaközi bizottságot, amely összegyűjti a javaslatokat arról, hogy hol és miért pont ott legyenek a rozsdaövezetek. Elvileg június végéig lehet ötletelni, de kellene valami támpont, hogy egyáltalán merre induljon el bárki, akit ez a téma érdekel vagy érint. Mivel az elmúlt másfél évben csak szólamok hangzottak el a kabinet részéről (és született egy általános szövegezésű rendelet) és a szakmai fórumokon is csak általánosságban beszéltek róla, mi most igyekszünk segíteni, hátha eljutnak meglátásaink a döntéshozókig. Főleg Budapestről lesz szó, de tudjuk, hogy mivel országos programnak kellene lennie, több vidéki iparvárosban is meg kellene alkotni a szükséges fejlesztési térképeket. Sorozatunkban vidéki helyszineket is bemutatunk.
Budapesten mintegy 3000 hektár kiterjedésű a rozsdaövezet. Többnyire állami tulajdonú telkek, felépítményes ingatlanok ezek, sok van a MÁV kezelésében, de egyes kerületi és fővárosi tulajdonok is ide tartoznak. Az ingatlanok mintegy 10-15 százalékánál nem rendezettek a tulajdonviszonyok.
A jogi akadályok mellett az egyik jelentős visszatartó erő, hogy a fejlesztőknek pótlólagos kiadásokat kell bevállalni az általuk kiszemelt rozsdaövezeti telek előkészítése előtt. Mégpedig azért, mert az érintett telkek mintegy fele-kétharmada alatt erősen szennyezett a talaj. Évtizedeken keresztül zajlott a környezeti károsodás, az ipari falhasználás befejeztével senki sem gondoskodott a kármentesítésről. Nagy kérdés, hogy az állam átvállal-e bármekkora részt a fejlesztőtől a szükséges kármentesítésből.
Több olyan, nagy kiterjedésű terület is van a teljes rozsdaövezeti állományban, ahol masszív szennyeződés van évtizedek óta, ezek eltüntetésének fedezetéről viszont nem rendelkezett a kormány, s ez hátráltatja a beruházói döntéseket.
Érdemes itt kicsit kitérni, hogy a helyi építési szabályzatok alapján mit kérhet a beruházótól az önkormányzati hatóság és az állam, mint tulajdonos. Idehozzuk a XIII. kerület példáját, részben azért is, mert sorozatunk első darabja, a Rákosrendező. Ez az egyik legnagyobb rozsdaövezet, a kerület gyakorlata releváns ezen a téren is, hiszen sok évvel ezelőtt már intézkednie kellett a kerület egy másik, szintén a barna területek közé tartozó övezet, a Dunához közeli Foka öböl környezetével kapcsolatban. A következőket írta elő 2015-ös rendeletében:
„ Az érintett területen fel kell tárni a felszín állapotát, előzetes méréseket kell végezni a talaj és talajvíz szennyezettség mértékére és jellegére nézve. Az építkezést csak szennyeződéstől mentes talajon lehet elkezdeni. Ha talajszennyezés eltávolítása válik szükségessé, akkor a mentesítésre vonatkozó technológiát engedélyeztetni kell. A területen esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok – elszállításig történő – szakszerű tárolásáról és rendszeres elszállításáról gondoskodni kell. A területen feltöltésre környezetkárosító anyag nem alkalmazható. Szükséges a feltöltésre szánt anyagok vizsgálata. Az esetlegesen megvalósuló mélygarázsok környezetében hidrológiai észlelő helyeket kell telepíteni a hidrológiai hatásvizsgálat által meghatározott irányelvek betartásával. A volt ipari, potenciálisan szennyezett területeken környezetföldtani vizsgálatra alapozott szakvéleményt kell készíttetni.”
Itt, tehát a Rákosrendező néven ismert területen, a XIII. kerület északkeleti részén hatalmas, többnyire kihasználatlan vasúti területei várnak arra, hogy életre keljenek. Raktárak, üres telkek, kisebb lakóházak találhatók itt, amit egyszerűbben rákosrendezői rozsdának szoktak nevezni. A nyugati és délnyugati határát már megtalálták az ingatlanfejlesztők, az elmúlt 4-5 évben társasházi beruházások indultak ott, fejlődött az infrastruktúra is azokban az utcákban, de a rákosrendezői rész még feltáratlan ebből a szempontból.
A pályaudvar
A MÁV 130 éve gazdája a rákosrendezői pályaudvarnak. Noha sokáig az egyik legjelentősebb hazai teherpályaudvarrá vált, a rendszerváltás után visszaszorult, kisebb részét fel is számolták. A megmaradt terület és az ide tartozó épületek viszont elhanyagolttá, rendezetlenné, hulladékokkal szennyezett környékké váltak. A pályaudvar területére ideális elhelyezkedése miatt többször készültek tervek a terület rekultivációjával és ingatlanok, létesítmények építésével, ahogy a közlekedés fejlesztésére is.
Mivel a kormány felügyelete alá tartozó Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a tavasz elején belengette, hogy szeretné összeköti Zuglót és Angyalföldet (többek között egy közúti híddal), a kerület ezen része, valamint a tőle közvetlenül északra lévő rákosrendezői övezet várhatóan felértékelődik. Az lenne a kívánatos, ha ezek a tervek minél előbb konkrét testet öltenének, elfogadott ütemterv lenne és természetesen a nagy budapesti rozsdatérképen végre kijelölné a végleges rákosrendezői területet a kabinet.
Pontos térkép és részletes szabályozás híján nincs tolongás az ingatlanfejlesztők körében. Egyelőre csak az alábbi elnagyolt térkép publikus, ezt a BFK tette közzé.
Röviden hozzáfűzték, hogy ezen a mintegy 100 hektáros, állami kézben lévő területen 12 ezer családnak lehetne lakást építeni, körülbelül 30 hektárnyi parkot is kialakíthatnának. És ennyi, minden mást később véglegesítenek.
A BFK május elején már azt közölte, hogy aláírták a szerződést a Rákosrendező fölötti, Szegedi úti új híd tervezésére, melyen a 3-as villamosgyűrű, kerékpárosok, gyalogosok és a két kerület közötti autóforgalom is áthajthat a mai, fél órán túl is zárva tartható szintbeli vasúti átjáró helyett külön szintben Rákosrendező vágányai fölött.
Azt ígérték, hogy a felüljárót azt szem előtt tartva terveztetik meg, hogy ne szolgálja az M3 felől érkező forgalom átáramlását Angyalföld és Zugló belseje felé, az ott élő emberek lakóterületeire. Ezért a vasúti sínek keresztezése mellett lehajtó épül, amely a vasúttal párhuzamosan vezeti el az autókat. Az új híd áttételesen járul hozzá a Városliget forgalomcsillapításához a Hungária körút tehermentesítése révén.
A tervezési munkát a Speciálterv nevű cég végzi, a szerződés értéke nettó 1,728 milliárd forint, melyet teljes egészében a kormány fedez, nyilván közpénzből. Egyelőre annyit tudni, hogy az összeköttetésre vonatkozó építési engedélyezési és kivitelei terveket 2023-ban akarják befejezni. Így a kivitelezés legjobb esetben is 2024-ben kezdődhet, a hídon a 3-as villamos új szakasza is áthaladna, így a vonal már a Béke térig érne.
Jövő héten érkeznek Budapestre a küldöttség tagjai. 
