Az állam ugyan visszavett, de így is beindult a pezsgés az építőiparban
2016-ban a magyar építőipar 20 százalékkal zsugorodott az előző évhez képest. Ezt a visszaesést valójában az állami, főleg európai uniós forrásokból megvalósított építkezések leállása okozta, ezért ‒ az infrastrukturális beruházásokat nem számítva ‒ 2016 az építőipar szempontjából fordulópontnak is nevezhető. 2016-ban ugyanis az irodapiacon 89 százalékkal több új irodaterületet adtak át, mint a megelőző évben, és várhatóan összesen közel 450 ezer négyzetméter új iroda épül 2020-ig.
Az irodapiac mellett a CBRE számításai szerint mintegy 1500 új szállodai szoba készül el csak az idei évben. Az építőipari fordulatot leginkább a lakóépületek építése okozza, amely alpiac egy alacsony szintről indulva az olcsó finanszírozás, az erősödő kereslet és az elmúlt években elmaradt kínálat miatt szárnyal. Összefoglalva, tavaly mind a kereskedelmi, mind a lakóingatlan-piacra ható tényezők pozitív változása miatt az építőipar több évnyi gyengélkedés után ismét lendületbe jött - írja összeállításában a CBRE.
Nem láttunk még ekkora ugrást a költségekben
A jelenlegi előrejelzések szerint a teljes építőipari teljesítmény 8, illetve 12 százalékkal bővülhet 2017-ben és 2018-ban, amely jelentős növekedés nem marad nyomtalanul a piacon: az építőipar iránti kereslet növekedése a költségeket példátlan mértékben emelte. A CBRE folyamatosan elemzi az építőipari költség-trendeket az irodai és kiskereskedelmi egységek kialakításakor; tavaly a CBRE 15-20 százalékos általános drágulást mért az előző évhez viszonyítva, egyes esetekben még magasabbat.
A költségek növekedése mind az anyag-, mind a munkaerő árának emelkedésében tetten érhető, és ez a trend a CBRE előrejelzései szerint erőteljesen folytatódni fog. Az iparág jelentős visszaesést könyvelhetett el a válság után és a várt fellendülés nem megy egyik napról a másikra, főleg miután a korábban rendelkezésre álló képzett munkaerő egy része közben kiköltözött Nyugat-Európába.
Ki dolgozik majd az építkezéseken, ha külföldre mentek a szakemberek?
| 2016-ban kiváló éve volt az ingatlanbefektetőknek, a hazai piac 1,5 milliárd euróra nőtt, a legtöbben 2017-re is további növekedést várnak - vannak azonban kockázatok. A piaci kilátásokról egy friss felmérés kapcsán itt írtunk >> |
Ez a jelenség nemcsak a 2016 előtti években lassította az építőipari kivitelezést, de mára a hosszú távú teljesítmény kilátásait is befolyásolja a kapacitás-hiány. „A probléma még látványosabb lesz 2017 során, amikor a kereslet minden ingatlanpiaci szegmensben várhatóan tovább nő. A tervezett fejlesztések megvalósításának legerősebb akadálya éppen a jó és szakképzett munkaerő hiánya lesz a következő években. Mérnökök, de főleg építőipari munkások hiányoznak Magyarországon.” – mondta Havas Dávid, a CBRE projektmenedzsment és építési szolgáltatások részlegének vezetője.
A nyugatra tartó munkaerő-vándorlás mellett az új jelentkezők és a friss diplomások számának csökkenése okozta az építőiparban foglalkoztatottak drasztikus, 26 százalékos visszaesését 2007 és 2012 között. Azóta a statisztikák az adatok kismértékű javulását mutatják, de még 2015-ben is a válság előtti szint alatt járunk. Bár a visszaesést valamennyire kompenzálja az építőipari folyamatok és eszközök modernizálódása, de a munkaerőhiány továbbra is az iparág szűk keresztmetszete marad.
Drágábbak lesznek az ingatlanok
Végeredményben a CBRE szakértői szerint továbbra is a kivitelezési költségek emelkedésével és a kivitelezések elhúzódásának kockázatával kalkulálhatunk, a rendelkezésre álló kapacitások bizonytalansága miatt. A magasabb kivitelezési költségek közvetlenül befolyásolhatják a bérleti díjat vagy eladási árat, ez jellemzően az ún. built to suit (BTS) és a saját beruházású projektek esetében érvényes.
A spekulatív fejlesztések esetében viszont fennáll az a veszély, hogy az emelkedő kivitelezési költségek csökkentik a fejlesztők nyereségét, mert a bevételek növelése nem fedezi a költségoldali hirtelen áremelkedéseket. „Az előre nem látható költségek fedezete és tartalékidő tervezése kritikus lehet a projektek szempontjából, ezért az előkészítés és az azt követő projektmenedzsment egyre fontosabb lesz a jövőben.” – tette hozzá Havas Dávid.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament. 
