Az egekbe szökő albérletárak új stratégia követésére kényszeríthetik a fiatalok családját, többen dönthetnek a vásárlás mellett. A piacban kisbefektetők is fantáziát látnak.
Az iskolakezdés kimutatható hatást gyakorol az ingatlanpiacra. Erről tanúskodik többek között, hogy ilyenkor megszaporodnak azok a hirdetések, amiben a felsőoktatási intézmények közelségére hívják fel a figyelmet az eladók, mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A rutinos eladók az egyetemi szemeszterek közeledtével hirdetik meg bérbeadásra, vagy értékesítésre szánt ingatlanjukat, hiszen a kora őszi hónapokban az egyetemisták új hulláma jelenik meg a piacon.
Az ingatlanpiaci szakértő szerint az érdeklődők jól csoportosíthatók. Az egyetemisták egy részének a kollégiumi élet nem megfelelő, esetleg páran összeállva döntenek saját ingatlan bérlése mellett. Másoknál az önálló életkezdet miatt merül fel a lakásvásárlás. Előbbiek nagyobb albérletben, utóbbiak kisebb lakás megvételében gondolkodnak – mondta Valkó Dávid.
Iszonyatosan elszálltak az árak
Mivel a főváros népszerű diáknegyedeiben kb. másfélszeresére emelkedtek a bérleti díjak a korábbi évekhez viszonyítva, okkal merül fel sok szülőben, hogy inkább egy lakás megvásárlása mellett döntenek. Ráadásul az ingatlan társbérletként üzemeltetve ki tudja termelni a hiteltörlesztés, a vételár egy részét.
A fővárosban az egyetemi városrészek (VIII., IX., XI., XII.) jó közlekedéssel rendelkeznek, de egy külsőbb kerületben található, alacsonyabb négyzetméterárral rendelkező lakás is ésszerű kompromisszumot jelenthet, ha tömegközlekedéssel 20 perc alatt elérhető az iskola.
Megjelentek a kisbefektetők
Van egy további csoport is a piacon: az árak növekedése sok kisbefektető figyelmét is felkeltette, ők kiadási céllal vásárolnak ingatlant. Nekik azonban a szokásos költségek mellett, mint a vételár 4 százalékára rúgó illeték, és az ügyvédi költség (kb. a vételár 1%-a), egy extra tétellel is kalkulálniuk kell.
A bérbeadásból származó nyereséget, hozamot csökkenti a bevétel után fizetendő adóteher. Ebben pont jövőre változnak a jogszabályok: kivezetik az eho-fizetést, a megtérítendő személyi jövedelemadó mértéke 15% lesz.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
