Budapesten kevés esélye van, de nem lehetetlen, ha valaki elég vagány és loft-lakás keresésére adja a fejét. Szombat Éva, az OTP Ingatlanpont Exclusive irodájának vezetője a Privátbankár.hu-nak elmondta: a vevők elsősorban a kreatív iparból kerülnek ki, így a filmesek, reklámipari dolgozók és az IT szektor dolgozói keresik ezeket a hatalmas lakásokat. Ez talán annyira nem is meglepő, a loft-lakás ugyanis mindenekelőtt drága: igazi, hagyományos értelemben vett loft 100-150 millió forint alatt nem is érhető el a piacon.
Ráadásul egy ilyen lakás kellő rugalmasságot igényel a vásárlótól, hiszen ezek többnyire nem a belvárosban találhatók, inkább az átalakított egykori ipari övezetekben. Sok tetőtéri beépítést neveznek az értékesítők loftnak – tévesen, mert lehet bármilyen izgalmas is egy tetőtér beépítés, az valójában nem loft, noha a szó eredeti jelentése erre utal.
Hol épülnek ma loftok Budapesten?
A loft kivétel nélkül régi üzemcsarnok, gyár- vagy raktárépület különleges adottságait használja ki, így elsősorban a rendelkezésre álló nagy tereket, belmagasságokat, ahol az építészek nem takarják el az épület tartószerkezetét, a közművezetékeket; nyerstéglát és látszóbetont használnak burkolásként és hatalmas, kazettás üvegfelületeket megvilágításként.
Ezekben a különleges otthonokban szinte minden funkció egyetlen, összefüggő térben található, legfeljebb térelválasztókkal, szinteltolással különül el a hálórész a nappalitól, a konyhától. A loft-lakások egyik jellemzője, hogy nincs két egyforma: aki ilyet vásárol, biztos lehet benne, hogy nem találkozik ugyanazzal az alaprajzzal, ugyanazzal az ötletes építészeti megoldással.
A bökkenő: megfizethetetlenül drága
A loft éppen exkluzivitása miatt nagyon drága – négyzetmétere 800 ezer-1,5 millió forintba is kerülhet, márpedig a valódi loft-lakás legalább 100-150 négyzetméter felett kezdődik. Történetét tekintve a loft nem volt mindig a luxus szinonimája: eredetileg Hollandiában és az Egyesült Államokban művészek és építészek alakítottak át maguknak elhagyott kikötői raktárépületeket, felrúgva minden korábbi lakberendezési sztenderdet, rendkívül kreatívan. Csak később vált divattá. Olyannyira, hogy ma már nem mindig régi épületelemek felhasználásával épülnek, van, ahol kifejezetten ilyen céllal húznak fel új épületeket.
Ezzel lehetne hasznosítani a fővárosi csontvázakat?
Budapesten, a XIII. kerületben nagy siker volt egy gyönyörű, eklektikus gyárépület átalakítása, aminek a fekvése is rendkívül kedvező volt, mivel közel van a Dunához és a belvároshoz. A fővárosban ma csak kevés új loft-projekt van a piacon, például Pasaréten, ahol az egykori filmgyár épületéből varázsoltak figyelemre méltó loftokat. A pesti oldalon a gazdasági válság miatt sokáig állt a IX. kerületben egy malomépületből kialakított lakáskomplexum építkezése. Ez mára elkészült, és még kaphatók lakások, irodák, nagyjából 5-600 ezer forintos négyzetméter áron (igaz, egy lakóegység több mint 200 négyzetméter).
Egy óbudai malomépületből átépített lakásokat is hirdettek loft elnevezéssel, de abban főleg 30 négyzetméter körüli garzonlakásokat alakítottak ki – ami biztos különleges, csak nem feltétlenül minősül loftnak. A Római parton is épültek loft-lakások, ezekből mára már egy újépítésű sincs a piacon. A loft elnevezés tehát vonzza a vevőket, az elnevezés marketingértéke magas, de valójában a tényleges loft-lakásokból szűkös a kínálat. Pedig elhagyott ipari épületből van bőven, bár ezek környezete ma még nem mindenhol áll készen egy presztízsberuházásra.
A Gránit Alapkezelő a NAV-hoz fordul, hogy pontos tulajdonosi adatokat tisztázzon. 
