Az MTI-hez szerdán eljuttatott elemzés az utóbbi évek harmadik negyedéves adatait hasonlította össze. Eszerint a vizsgált negyedévekben 2012-ben 420, míg tavaly már 525 lakást vásároltak a külföldiek.
Tavaly a vevők 45 százaléka érkezett az EU-ból, ők - átlagosan - 14,8 millió forintot adtak a lakásukért.
Oroszok és kínaiak
Az orosz és ukrán vevők részesedése 30 százalék volt, ők 23,3 millió forintot költöttek egy lakásra.
A távol-keletiek 15 százalékát tették ki a vásárlóknak, de átlagosan 26,7 millió forintot fizettek egy lakásért. A sorban szerepelnek még - 10 százalékkal - a közel-keleti vevők, akik átlagos költése 16,8 millió forint volt.
Az ingatlanszerzéshez kapcsolódó engedélykérelmek alapján is született nemrég egy felmérés a budapesten ingatlant vásárló külföldiekről. (Ilyen engedélyre uniós állampolgároknak nincs szüksége, ezért az unión kívüli vásárlókról adott képet). Eszerint tavaly 1183 Európai Unión kívüli állampolgár 1143 ingatlant vásárolt Budapesten; a kérelmezők között az orosz és kínai állampolgárok voltak többségben, őket az ukrán és izraeli kérelmezők követik.
Kéne egy belvárosi lakás féláron?
A Duna House adatai szerint 2008-hoz képest 20 százalékkal olcsóbbak - nominálisan, forintban - a lakások Magyarországon. Miután időközben gyengült a forint, aki euróval vásárol, annak 30 százalékkal, míg aki dollárral, annak 46 százalékkal kell kevesebbet fizetnie most egy lakásért, mint ha 2008-ban vette volna.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
