A kormány a munkaerőpiaci problémák megoldására fókuszálva több eszközzel is igyekszik a fiatalok foglalkoztatását támogatni; egyrészt a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezménnyel, másrészt a közel 50 milliárdos Ifjúsági Garancia Program elemei is a munkavállalást igyekeznek elősegíteni. Másfelől azonban az oktatás területén zajló folyamatok némileg a fiatalok aktivitása ellen hatnak: a tankötelezettség 18-ról 16 évre történő leszállítása, illetve az oktatás minőségével kapcsolatban felmerülő kritikák sem biztos, hogy a tanulmányok folytatására ösztönzik a fiatalokat.
A munkaerőpiaci intézkedések azonban mégis úgy tűnik, hogy megtették a hatásukat, hiszen az elmúlt években emelkedett a 15-29 év közöttiek foglalkoztatási rátája. Ezen túlmenően egy friss statisztika is az eredményességet támasztja alá. Az Eurostat úgynevezett NEET-statisztikája (nem tanul, de nem is dolgozik) szerint 2017-ben a kallódó fiatalok aránya 14,1 százalékról 13,3-ra mérséklődött. Ez 2000 óta, mióta az adatokkal rendelkezik az uniós statisztikai hivatal, a legalacsonyabb érték Magyarország esetében.
Ez a létszámot tekintve nagyjából azt jelenti, hogy míg 2016-ban 242 ezer fiatal, addig 2017-ben 228 ezren kallódtak, vagyis sem az oktatásban, sem a munka világában nem találták meg a helyüket valamilyen okból kifolyólag.
Becslésünk szerint 2011-ben még 320 ezer ilyen magyar fiatal volt.
Hiába azonban a javuló tendencia, az uniós rangsor utolsó harmadában helyezkedik el Magyarország a 13,3 százalékos aránnyal. Ennél 9 országban rosszabb a helyzet:
- Franciaországban a fiatalok 13,9,
- Szlovákiában 16,
- Spanyolországban 16,4,
- Cipruson 17,6,
- Romániában 17,8,
- Horvátországban 17,9,
- Bulgáriában 18,9,
- Görögországban 21,3,
- Olaszországban pedig 24,1 százaléka nem találta meg a helyét.
Ebből már látható, hogy a szűk régiónkat tekintve nem állunk túl rosszul, hiszen csak a lengyeleknél (12,9 százalék) és a cseheknél (10) alacsonyabb a tétlenkedő fiatalok aránya.
Bajban lesz a légiközlekedés, ha nem gyorsul fel az átállás.
