Decemberben az osztrák társadalombiztosítottak szervezetének (Hauptverband der Österreichischen Sozialversicherungsträger) adatai szerint 52 337 magyar állampolgár dolgozott az alpesi országban, 3209 fővel több, mint egy hónappal korábban, és közel annyi, mint az eddigi abszolút csúcsot jelentő augusztusban (akkor 52 986-an voltak). Az előző pár hónap csökkenése tehát átmenetinek bizonyult, amiben szezonális hatások is szerepet játszhatnak: nyáron és kora ősszel a mezőgazdaság, télen viszont a turizmus lehet a húzóerő.
Egy év alatt 39 százalékos bővülés
Az egész évben átlagosan 47 950 volt a magyar munkavállalók száma, ami mintegy 13 400 fővel, 39 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Ez még a 2011-es eleve magas szintű, 33 százalékos növekedést is felülmúlja. Mint ismeretes, Ausztria és Németország 2011. május 1-től nyitotta meg végleg munkaerőpiacát az EU-hoz később, 2004-2007-ben csatlakozott országok munkavállalói előtt.
|
| (Bécs Város Történeti Múzeumából, Fotó: Wikimedia Commons) |
A magyarok azonban egyértelműen jobban nyomulnak Ausztriában, mint más országok polgárai, nyilván a földrajzi közelség, az ingázás lehetősége miatt is. (De a nálunk kirívóan alacsony gazdasági növekedés – recesszió – és a reálbér-csökkenés is szerepet játszhat ebben.) Eközben ugyanis az összes külföldi munkavállaló száma a szervezet adatai szerint 530 500-ról mintegy 523 500-ra csökkent. Ez azt is jelenti, hogy már minden tizedik ott dolgozó külföldi magyar állampolgár magyarul beszél. (Ezen kívül ki tudja, hogy az ex-jugoszláv, romániai vagy szlovákiai állampolgárságúak közül is még hányan magyar nemzetiségűek.)
Magyarokból és németekből lett több
Az új EU-tag kelet-európai országokból érkezett dolgozók száma is visszaesett decemberben, 147 ezer közeléből mintegy 144 ezerre, ezen belül a lengyeleké 28 ezerről 24 ezerre, a románoké 22-ről 20 ezer főre. Ez pedig azt is jelenti, hogy a magyarok már többen vannak, mint az Európa-szerte nagy kivándorlótömegeket adó lengyelek és a románok együttvéve.
Az ausztriai külföldi munkavállalók statisztikájában már csak három ország előz meg bennünket, a „volt Jugoszlávia” megnevezéssel nyilvántartott, szintén kissé csökkenő létszámú 75 ezres közösség, a törökök 53 ezer dolgozója – és a csúcstartók, a németek 89 ezres, pár ezer fős bővülést felmutató tömege. Kis leegyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy decemberben a távozó lengyelek, románok, törökök, szlovének helyét részben magyar és német munkavállalók vették át. (Részben pedig vagy helyiek, vagy betöltetlenek maradhattak az állások, az összes munkavállaló száma az országban ugyanis jelentősen, 39 ezerrel mérséklődött.)
Németországban is emlegetnek bennünket
Nem a népszaporulatnak, csakis a bevándorlásnak köszönhető, hogy Németország lakossága a becslések szerint 2012 végén átlépte a 82 millió fős határt – írja a Spiegel Online. Az év elején még csak 81,8 millióan éltek az országban. A cikk a magyarokat is kiemelt helyen említi: „A több mint 390 ezer európai között, akik 2012 első félévében Németországba jöttek, leginkább a lengyelek, a románok, a bolgárok és a magyarok képviseltették magukat.” (Korábbi cikkünk a németországi kivándorlásról itt olvasható>>>.)
A továbbiakban azt írják, hogy a dél-európai krízisországok, mint Görögország bevándorlói még kevesen vannak, de számuk rohamosan növekszik, a görögöké például mintegy 75 százalékkal 16 500-ra nőtt tavaly. A németek bánata egyébként, hogy a bevándorlók az egyébként is frekventált, fellendülőben levő, sok munkalehetőséget nyújtó helyeket, főleg a nagyvárosokat keresik, mint Berlin, és nem mennek egyes folyamatosan elnéptelenedő vidéki területekre.
A magyarok és a csehek kevésbé állnak csehül
A Deutsch-Türkische Nachrichten német-török hírportál szerint egy munkaerőpiaci kutatóintézet, az Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung (IAB) kimutatta, hogy a Németországban dolgozni kezdő külföldiek átlagosan a németek bérének 64 százalékát kapják. Igaz, nagy különbségek vannak nyelvtudás, szaktudás és származási ország között, a törökök, a volt Jugoszlávia területéről érkezők és a portugálok például rosszabb, a magyarok és a csehek általában jobb bérrel indulnak az átlagnál.
A kutatás kimutatta, hogy idővel a fizetési viszonyok javulnak, egy teljes munkaidőben foglalkoztatott átlagos külföldi férfi esetében például az eredeti 64 százalék nyolc év alatt 72 százalékra emelkedik. A fejlett ipari országokból, mint Hollandia, USA, Ausztria, Nagy-Britannia Németországba költöző munkavállalók esetében viszont teljesen más a helyzet. Ők általában keresett szakemberek, és az átlagfizetésük sokszor már eleve meghaladja a németekét – írják.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
